,,Ekkor újra köveket ragadtak a zsidók, hogy megkövezzék őt. Jézus megszólalt, és ezt mondta nekik: Sok jó cselekedetet vittem véghez előttetek az én Atyám nevében. Ezek közül melyik miatt köveztek meg engem? A zsidók így feleltek neki: Nem jó cselekedetért kövezünk meg téged, hanem istenkáromlásért, vagyis azért, mert te ember létedre Istenné teszed magad. Jézus így válaszolt: Nincs-e megírva a ti törvényetekben: „Én mondtam: istenek vagytok”? Ha isteneknek mondta azokat, akikhez az Isten igéje szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni, akkor ti hogyan mondhatjátok rólam, akit az Atya megszentelt, és elküldött a világba, hogy káromlást szólok, mert azt mondtam: az Isten Fia vagyok?! Ha nem az én Atyám cselekedeteit teszem, ne higgyetek nekem; de ha azokat teszem, akkor ha nekem nem is hinnétek, higgyetek a cselekedeteknek, hogy felismerjétek és tudjátok: az Atya énbennem van, és én az Atyában. Ekkor ismét el akarták fogni, de ő kimenekült a kezük közül. Jézus újra elment a Jordánon túlra, arra a helyre, ahol korábban János keresztelt, és ott maradt. Sokan mentek oda hozzá, és azt mondták, hogy János nem tett ugyan egyetlen csodát sem, de mindaz, amit János őróla mondott, igaz volt. És ott sokan hittek benne.” – (János 10,31-42)
A zsidók teljes bizonytalanságban vannak. Talán jeleket, csodákat várnának Jézustól, de világosan azt mondja, hogy csak azok tartoznak őhozzá, akik hisznek. Ez is háborúságot kelt életükben, és elérkezettnek találják a pillanatot, hogy Jézust megöljék. Nem érvelnek Jézus kijelentésére, mert nem is tudnak és istenkáromlásnak találjál Jézus kijelentését. Ő hármas érvvel igyekszik a zsidók álláspontját megváltoztatni. Először az Atyától való sok jótettre hivatkozik, amelyek mögött Isten van. Másodszor az Igére hivatkozik, az ószövetségi kijelentésre, amelyet nem vesznek komolyan. Harmadszorra az Atya azon rendelkezéséről beszél, amelyben Ő elküldte az Fiát, akit nem akarnak elfogadni. A csodák, a meggyőző szó és egész földi munkássága bizonyság arról, hogy általa Isten Fia jelent meg emberként a földön. A zsidók ezt elutasították, ezért volt gyilkos szándék szívükben, amit nem is tudnak véghezvinni, mert ugyanakkor gyávák. Jézus a veszélyes helyzetek ura, csendben elvonul, az ő nagy harcára később kerül sor. Mi már elfogadtuk Őt? Ámen.
Ilonczai Zsombor,
Szatmár-Kültelek