Velünk az Isten! – 2015. augusztus 4.

„De mivel a sokaság miatt nem juthattak közelebb, megbontották a ház fedelét, ahol Ő volt, és rést vágva leeresztették a nyoszolyát, amelyen a béna feküdt.” (Mk 2,4)

Olvasandó: Mk 2,1-12

A városban járva láthatunk olyan üzleteket, melyeket akadálymentesítettek a törvény előírása szerint, de a mozgáskorlátozottak és hozzátartozóik tudnának a leghitelesebben mesélni arról, hogy mennyire használhatatlanok, és legtöbbször a lépcsőn felcipelve a kerekesszéket, vagy a hátsó bejáratot használva tudnak csak bejutni az épületbe.

A felolvasott történetben a béna ember barátai meglepő és drasztikus eszközhöz folyamodtak, amikor a ház tetejét megbontva viszik őt Jézushoz. Isten Fia értékelte elszántságukat és hitüket.

A segítőkészség leleményes, bátor, kreatív és hittel teli. Vannak olyan akadályok, amelyeket „legyőzve” juthatunk Jézushoz, vagy vezethetünk másokat Őhozzá. Az akadálymentesítést elsősorban önmagunkkal kell kezdjük, és őszintén feltenni a kérdést: akadályok vagy hidak, összekötők vagy elválasztók vagyunk? Jézus a legnagyobb akadályt, a halált győzte le feltámadásával.

Milyen akadályok vannak a te életedben? Mi az, ami elválaszt az igazi boldogságtól, az Élettől, a családtagtól és Istentől? Bontsuk le most a hitetlenség és a kételkedés akadály-falait, hogy naponta Őhozzá és embertársainkhoz találjunk.

Ámen!

Király Lajos,

Batiz

Kategória: Napi Ige  Szóljon hozzá

Velünk az Isten! – 2015. augusztus 3.

„És a mikor megtalálák õt, mondának néki: Mindenki téged keres.” (Márk 1,37)

Mindenki Jézust keresi? Nekem sokszor vannak kétségeim efelől, mert több minden azt láttatja, hogy a világnak nincs szüksége Jézusra. Élnek vígan nélküle. Pedig tudjuk Pál apostoltól: „Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.” (Róma 8,19) Valahol, lehet, hogy nagyon mélyen elrejtve: mindenkinek szüksége van Rá!

Történet szerint egyszer egy fiatalember ejtőernyősnek tanult. Első ugrása előtt a következő utasításokat kapta: Amikor azt mondják, ugorj, akkor ugorj! Számolj el tízig, és húzd meg a zsinórt! Ha az ejtőernyő nem nyílik ki, bár erre kicsi az esély, akkor húzd meg a tartalék ernyő zsinórját. Amikor földet érsz, ott lesz egy teherautó, ami visszavisz a repülőtérre.A fiatalember jól megjegyezte ezeket az utasításokat, és beszállt a repülőre. A repülő felszállt 3300 méter magasra, és az ejtőernyősök kezdtek kiugrálni. Amikor a fiatalembernek azt mondták, hogy ugorjon, kiugrott. Aztán elszámolt tízig, és meghúzta a zsinórt. Semmi nem történt. Az ernyő nem nyílt ki. Így hát meghúzta a tartalékernyő zsinórját. Megint nem történt semmi. Ejtőernyő sehol. Hát ez remek, – mondta a fiatalember – gondolom, a teherautó se lesz ott, amikor földet érek!

Lehet, hogy sok mindenben csalódtál már, de egyvalamiben biztos lehetsz. A történetben szereplő fiatalemberrel ellentétben számunkra van remény. Jézus Krisztusban bocsánatot nyerhetünk a múlt kudarcaiért, és újra kezdhetjük. Őt biztos, hogy megtalálhatjuk, ha keressük. Ámen!

Rácz Ervin,

Erdőd

Kategória: Napi Ige  Szóljon hozzá

Szatmári HarangSzó Rádió – 194. adás

Harangszó Rádió194. adás

Hanganyag: a lejátszáshoz Adobe Flash Player (9-es vagy újabb verzió) szükséges, amelynek a legfrissebb változata letölthető innen, valamint a böngészőben engedélyezni kell a JavaScriptet is.

Szatmári HarangSzó Rádió – 193. adás

Harangszó Rádió193. adás

Hanganyag: a lejátszáshoz Adobe Flash Player (9-es vagy újabb verzió) szükséges, amelynek a legfrissebb változata letölthető innen, valamint a böngészőben engedélyezni kell a JavaScriptet is.

Bízz, Isten nem halott! – Fergeteges keresztyén tábor Nagytarnán

Az élő Isten biztató ölelését érezhették a táborlakók és szervezők a nagytarnai Ecosunhomeban, a Szatmári Református Egyházmegye ifjúsági táborában. A bizalom témaköre előadásokon, bibliaórákon, istentiszteleteken került elő, de vetélkedők, koncertek, flashmob és egyéb programok is biztosították a felhőtlen jókedvet.

Július utolsó hete több, mint másfélszáz fiatal számára az év alighanem legjobb pillanatait hozta Szatmár megye egyik legnépszerűbb táborában. Óriási elvárás elé helyezték a szervezőket azok a fiatalok, akik már ez év januárjában a közösségi oldalon megírták: semmit sem várunk jobban, mint a tarnai tábort. Ilonczai Zsombor egyházmegyei ifjúsági előadó vezetésével idejében elkezdték a készülődést. A téma adott volt, már csak ki kellett dolgozni a Generális Konvent Ifjúsági Bizottságának javaslatát, miszerint Kárpát-medence fiataljai több nyári programon a bizalomról tanulhattak.

Biztatlak, bízz!

A fiatalok a hét minden napján istentiszteleteken vehettek részt a tábor újonnan kialakított teraszán. A nyitó istentiszteleten Kovács Sándor esperes a tábor alapigéje szerint hirdette az Úr szavát: „Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám Őbenne bízom.” (Zsolt 18,3) Ekkor tanulhatták meg a tábor himnuszát is, melynek refrénjét tiszta szívből könyörögték a hét folyamán: “Lélek, add, hogy benned teljesen megbízzak, A vízen bátran veled járjak, és bárhová hívsz, menjek. Vigyél tovább, mint a lábam tudna menni, Taníts teljes hittel járni, jelenlétedben élni.” Isten jelenléte határozta meg a tábor további istentiszteleteit, melyen Horváth Erzsébet, Mátyási Gerda, Pop Péter, Erdei Attila és Vajas Petra teológusok a vakon született ember meggyógyításáról szóltak. A bizalom nem arról szól, hogy hiszem, ha látom, hanem arról, hogy látom, mert hiszem. A lelki látás kivezet a csalódásokból, és eljuttat az Isten megismeréséig, és a benne vetett bizalom megerősödéséig, mely kihat az önbizalomra és az emberek felé irányuló bizalomra is. Ezt az utat járták be a fiatalok a délelőtti előadásokon is, amikor Rácz Ervin a bizalomvesztésről, Király Lajos a férfi és nő különbözőségéről, Fülöp Tamás és Jobb Domokos az önbizalomról, Varga Botond pedig a barátságról szólt. Rögtön az előadások után kiscsoportos beszélgetésekben mélyíthették az üzenetet, nyitottan, őszintén beszélgetve egymással és Istennel. Márk-Nagy Ágota környezeti nevelő az EKE-től néhány önkéntesnek bemutatta az ún. darázs-garázs programot.

Vetélkedők, koncertek, flashmob

Az ifjúsági tábor célja nem csak az volt, hogy megtanítsa viselkedni a fiatalokat az istentiszteleteken, hanem az, hogy az élet különböző területein életükkel tudják hirdetni a Krisztust. Fontos tehát keresztyén módon játszani, vetélkedni, táncolni, sportolni, énekelni, egyáltalán élni. Éppen ezért a vetélkedők sportszerűségre biztattak. A tizenkét bibliaórás csoport hat vetélkedős csoporttá alakult át. Ilyen neveket választottak a csapatok, mint: Bizalmi Erő, Született Policzájok, Nyertes Vesztesek, Rendíthetetlen Kősziklák, Villám Tesók, Szemfényvesztők. Szerdán hosszú túra várt a fiatalseregre egészen az úttörőtáborig, ahol a szalonnasütés után szám-háborúzhattak. Az esti programok is fiatalosak voltak. Kása Zsolt és Melinda néptáncra hívtak. A tábornak volt egy erre az alkalomra összeverbuválódott dicsőítő csapata is a Bízz Band. Szerdán fergeteges koncertet adott a The Phoenix együttes. Utolsó este a tábortűznél pedig mindenki kiélhette kreativitását és énektudását a Ki mit tud-on, és a Karaokén. Kerekes Emőke fitneszedző pár perces flashmobra oktatta az ifjakat és a szervezőket is. A villámcsődület eredménye a Világíts Tv-ben hamarosan látható lesz.

Isten nem halott, bennem él!

A nikodémusok órája is lelki élményt hozott a táborban. Miközben a tábor nagyobb része takarodóra indult, esténként előre jelentkezhettek a Láthatatlan színházra, oda ahol bekötik a szemet, de jelképesen kinyitják a szívet és a többi négy érzékszerven keresztül megtapasztalható Isten átölelő jelenléte. A szervezők tizennégy perc alatt elvezették a delikvenseket a bölcsőtől a sírig, sőt azon túl a feltámadásig, megrázó, életre szóló hatást érve ezzel el. Tolnai János vezetésével az esti filmek (Isten kegyelméből, Isten nem halott) is tanulságosak voltak. Az utóbbi film úgy végződik, hogy mindenki bátran megvallotta a hitét egy sms-en keresztül a következő konkrét üzenettel: Isten nem halott. Egy pár táborlakó követte a színészek példáját és továbbította haza is a bizonyságtételt, mire az egyik szülő aggódva telefonált, hogy nincsen-e valami baj. Nincs semmi baj, lenyugodtak a kedélyek, mert Isten él. – God is good. –

Amikor Gellén Sándor a Nagybányai Református Egyházmegye esperes bezárta a tábort, mindenki elégedetten konstatálta: az utóbbi évek legjobb táborán vannak túl a református fiatalok, akik szinte könyörögtek, hadd maradhassanak legalább még egy hetet. A szervezőknek, akik igazi csapatként működtek, ennél nagyobb fizetség nem is kell. A csapatmunkában a fenn megemlítetteken kívül oroszlánrészt vállaltak: Nagy Erika, Genda Bernadett, Póti Eduárd, Kótai Levente, Karikás Orsolya, Gellén Máté, Moldován Krisztina, Kürti Tamás és Dohi Arnold. Hálás szolgálat volt.

A fiatalok nemcsak a jövő egyháza, hanem a jelené is. Ha ezt mindenki komolyan venné, másképp néznének ki a gyülekezetek. Ezek a mai fiatalok olyan ajándékot kaptak Istentől, amit soha senki el nem vehet tőlük: bizalmat, hitet, reményt az élő Istentől.

KÖTŐDÉSEK – TŰZHELYEK

A régi Rómában úgy tartották, hogy a családi tűzhely istenei elröppennek, ha kihűl a tűzhely. Mégis ez adja meg a gyermek számára azt az érzelmi biztonságot a világban, amelytől még az intellektuális teljesítménye is javul. A családi tűzhely határozza meg a növekvő gyermek jellemét, identitását és értékrendjét.

Ahogy az ember életének különböző szakaszai vannak, úgy a család életének is megvannak a maga fázisai. Minden egyes életszakasz speciális kihívások elé állítja a családtagokat. A családnak, mint rugalmas rendszernek mindig kell tudni igazodni, változni, megújulni ahhoz, hogy ezekre a kihívásokra kreatív módon tudjon reagálni. Aki érzelmi biztonságban, testi-lelki értelemben ölelő melegségben nő fel, az gyerekként és később felnőttként is jóval eredményesebben tudja megoldani és kiegyensúlyozottabban átvészelni az élet nehézségeit.

Hol vannak a hibák, mi az, ami rosszul működik a mai családokban? Azt hiszem a legnagyobb baj az, hogy ez a tűzhely kezd több apró tűzhellyé átalakulni, a családtagok kezdenek eltávolodni egymástól, mindenki igyekszik a maga tűzhelye mellett maradni és nem veszik észre, hogy addig, amíg az egész család a közös tűzhely köré tömörült, sokkal könnyebb volt megőrizni a meleget, mint amikor szétszóródva, mindenki külön-külön próbálkozik. Nem beszélgetnek, nem érintik meg egymást, nincsenek közös dolgaik, mindenki megy a maga útján szótlanul, elhidegülten, komoran, olyan célokat kergetve, amelyek nagy része elérhetetlen. Ma már nem csak az érzelmi biztonság hiányzik, maga az érzelem is kihalt és vele együtt az intellektuális teljesítmény is csökken.

Mi a megoldás? Nagyon sokan éppen a megoldás lehetősége elől menekülnek. Ha megkérdezünk bárkit, hogy mi a célja, a megoldási lehetőségek valamelyikét nevezi meg, mégsem hajlandó az ahhoz vezető utat választani. Sokan úgy érzik, hogy a családi élet kötődésekkel jár. Ez valóban így van. De ha mérlegre tesszük a kettőt és nem a problémakeresésre, hanem a megoldások lehetőségeinek a keresésére helyezzük a hangsúlyt, akkor meglátszik, hogy összességében sokkal többet kaphatunk mint amit adunk. Ezt minél később ismeri fel az ember, annál többet vesz el önmaga és környezete életéből. Gabriel García Mátquez szavaival élve:,,az olyan nemzetségnek, amely száz év magányra van ítélve, nem adatik még egy esély ezen a világon”.

Elek György

Kategória: jegyzet  Szóljon hozzá

Velünk az Isten! – 2015. augusztus 1.

Olvasandó Mk.1, 1-8.

„A Jézus Krisztus, az Isten Fia evangyéliomának kezdete, A mint meg van írva a prófétáknál: Ímé én elküldöm az én követemet a te orczád elõtt, a ki megkészíti a te útadat elõtted; És prédikála, mondván: Utánam jõ, a ki erõsebb nálam, a kinek nem vagyok méltó, hogy lehajolván, sarujának szíjját megoldjam.” (Mk.1,1.2.7)

A napokban zajlott az egyházmegyei ifjúsági tábor, amikor Nagytarnán 150 fiatal hallgathatta, hogyan készített utat Isten az ő kiválasztottainak szívéhez, hogyan egyengette a hit útját az ő életükben. Hogyan ismerhették meg Őt jobban, tanultak meg bízni Benne.

Ilyenek voltak Gedeon, Izsák és Rebeka, Mózes, Dániel és barátai, a születésétől fogva vak ember. Életük történésein, bizonyosságaik és bizalmatlanságaikon keresztül, kísértéseik és hitük által ráismerhettek saját érzéseikre!

A mindennapi tanítások útkészítések voltak, tanítva mi is megtanultuk, mit jelent Hinni és Bízni Istenben, Aki szuverén Úr, kinek terve végrehajtásában, megvalósításában nincs akadály, csak eszköz: Ézsaiás, Keresztelő János vagy bárki.

Így használta fel az ószövetség hithőseit is, Keresztelő Jánost és bennünket, hogy szövetséget köthessen. Azért, hogy meghallhassuk és megérthessük: mi is a Jézus Krisztus Evangéliuma: kezdet, életünknek, teljes bizonyosságunknak a kezdete és útja Isten szeretete és kegyelme felé. Imádkozzunk azért, hogy a fiatalok és mindannyiunk életében Ő irányítsa a gondolatokat, érzéseket, cselekedeteket és ismereteket. Az Ő Örömüzenete, jelenléte változtassa meg a viszonyulást mindenhez és mindenkihez. Hódítsa meg a szívünket, vegyen birtokba és ejtsen foglyul!

Nincs más út az ember, a világ életének megoldására: csak egyetlen lehetőség: JÉZUS KRISZTUS, Aki erősebb nálunknál, Akinek a saruját megoldani sem vagyunk méltók.

Aki magába rejtett bennünket és Szentlelkével megerősít, hogy fényszórók, útkészítők legyünk!

Az Ő szeretete a mi életünk kezdete…

Ámen = bizonyos vagyok, megbízhatónak, igaznak gondolom és tartom ezt!

Nagy Erika

Sárközújlak

Kategória: Napi Ige  Szóljon hozzá

Velünk az Isten! – 2015. július 31.

„Jól szólott a Szentlélek Ézsaiás próféta által a mi atyáinknak…”

Ap.Csel. 28,25

Véget ér egy bibliai könyv s kérdés, hogy mi marad meg belőle elolvasása után? Lukács tudósítása a Jézus mennybemenetele utáni keresztyén gyülekezet szárnyra kelését vagy bukdácsolását mutatja be.  Ami utána maradt az ma is megvan többé-kevésbé. Pál Rómában van s a magához hívott zsidó vezetőknek idézi Ézsaiás egyik igéjét. Három rövid gondolatot szeretnék kiemelni:

  1. Ézsaiás Szentlélek által mondja, amit mond, írja, amit ír.   Tehát Isten szól a biblia soraiból. Nem csak Ézsaiás, hanem Pál vagy Lukács írásai is Isten szavát tolmácsolják.
  2. Pál saját magát és a zsidó vezetőket egy vérből valónak mondja: a mi atyáinknak szólt az Isten őket kereste a Mindenség Ura. Ezáltal a közös múlt felmutatásával a közös jövendő gondolatát veti fel annak a lehetőségét, hogy a zsidók elfogadják Jézust Megváltójukul.
  3. Nekünk is van közös múltunk, a zsidókkal és Pállal, mert ha az atyáink nem is közösek, de Atyánk egy.

Az apostolok cselekedetei lezárt könyv, de a mi keresztyénségünk története épp folyamatban van. Pál és a többiek megtették, ami rájuk bízatott, tegyük mi is azt, ami a dolgunk: hirdessük Istenünk dicséretét, aki Jézusban lett Atyánkká. Ámen.

Jobb Domokos,

Ombod

 

Kategória: Napi Ige  Szóljon hozzá

Főszerkesztő:
Rácz Ervin-Lajos
refszatmar@freemail.hu
Tel.: 0740-483-375

Szerkesztő:
Kovács Mátyás Péter
matyi_p@yahoo.com
Tel.: 0740-140-380

Esperes:
Kovács Sándor
kovacs_is@yahoo.com
Tel.: 0769-668-719

Hivatal:
Szatmárnémeti, Kálvin tér 2. szám
Tel.: 0261-711-816

Szeretettel várunk adományokat a
következő folyószámlára:

RO 86 OTPV 280000383726 RO 01
OTP Bank, Satu Mare