Hazatérés Napja lesz Hiripen

Idén szeptember első vasárnapján (szeptember 6-án) rendezik meg a Hazatérés Napját Hiripen. A maroknyi református gyülekezet immár 13. alka­lommal hívja és várja haza a faluból elszármazottakat a hiripi Hazatérés Napjára.

Az esemény déli 1 órakor, a református templomban, ünnepi istentisztelettel kezdődik, melyen igét hir­det a gyülekezet egykori lelkipásztora, Sipos Miklós, szatmárnémeti lelkész. Az istentiszteleten szolgál a németi gyülekezet kórusa.

Az ünnepi istentiszteleten befolyó perselyes adományokat a gyülekezet a templombelső felújítására fordítja.

Az ünnepi istentiszteletet követően megkoszorúzzák Pap József kántor­-tanító emléktábláját, aki a hiripi Hazatérés Napjának megálmodója volt.

A szervezők szeretettel várnak minden hiripi reformátust az ünnepségre.

Fodor Lajos: Anyám kenyere

Akárhová mentem,

útitársnak odatette,

éhséget ne szenvedjek.

 

Azóta, ha kenyeret szelek,

mindig  édes emlék

jut eszembe:

alig vártuk, hogy a jó illatú

cipót, „madárkát”elénk tegye.

Étvágyasan törtük, faltuk,

jó ízt hordott minden darab.

 

Batyuba tett kenyeredet

tovább adom gyermekemnek.

Adja tovább, sose fogyjon,

sokasodjék darabonként,

ameddig megtart az Ég.

Kategória: vers  Szóljon hozzá

A mi mindennapi kenyerünk

Naponta elmondjuk – el kellene mondjuk: „A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma” (Máté 6:11), vagy „A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk naponként” (Lukács 11,3)

A kenyér – az étel, mely életben tart, testi erőt ad, hogy keresni, kutatni tudjuk a lelki erőt. Erőt ad, hogy tervezzük meg a jövőt, erősítsük a család alapjait, alakítsunk ki olyan mintákat és gyakorlatokat, melyek a sikerhez vezetnek. A gondos tervezés nélkül elképzelhetetlen a jövő.

De ne menjünk előre, hiszen a jelenben élünk.

Mózes amikor a pusztában vezette népét a szabadulás felé, mennyei mannaként hullt alá az eledel. Azzal hogy biztosítva volt a mindennapi kenyér, az lett volna a hála, ha a hitet tanulta volna meg az a nemzet, amelyik már rég elveszítette azt. Amikor már senki sem tudta, hogy merre vezet az út, Mózes ott ment elől és mutatta azt. Az őt követők meg kellett volna tanulják, hogy a mindennapi kenyér egy olyan ajándék, ami megtartja ugyan a testet, de a lélek megmaradásáért a magasba kell tekinteni. A holnapot nem csak látni kell, előre tudni kell azt is, hogyan kell kezelni a holnapból fakadó gondokat. A mindennapi kenyér szükséges ahhoz, hogy a lehető legtöbbet adjuk önmagunkból úgy, hogy ne pazaroljunk semmit el. Mindez csak akkor lehetséges, ha előteremtjük a lélek mindennapi mennyei kenyerét is. A mindennapi kenyérre szükség van ahhoz, hogy a testi erőnk megmaradjon, viszont nagy elhatározásokra van szükség ahhoz, hogy sohase fogyjon el a lelki kenyér. Az ember egyedül nehezen képes nagy dolgokra, talán kicsikre is. Az emberek kiegészítik egymást, a családban élők sorsa ezért könnyebb. A földi kenyérnek akkor van éltető ereje, ha van aki megszelje és szétossza azt. A lélek kenyere ott van mindenkiben, csak meg kell találja, csak fel kell ismerje azt.

Elek György

Kategória: vers  Szóljon hozzá

Fodor Lajos: Új migráció

Nem kellenek nyelvújítók,

a helyzet új nyelvet teremt,

keveredik, hasonul a szó

azzal, ami már történelem.

 

„Migráns”, munkát kereső,

Otthonát-hagyta vándor,

mint záporeső,

üli meg a tájat,

közben  magával hozza

egész Ázsiát, s Afrikát.

 

Újabb migrációt él át Európa.

 

Kategória: vers  Szóljon hozzá

Velünk az Isten! – 2015. augusztus 27.

“És megjelenék nékik Mózes Illéssel együtt, és beszélnek vala Jézussal” ( Márk 9, 4)

Egyedül Jézusnak adatott meg, hogy azokkal beszéljen, akik ott élnek fenn az Istennél. Mózes a szabadító és a törvény kiadója, Illés az a próféta, akinek idejében a választott nép elhagyja az idegen, Baál- Isten tiszteletét, visszatér az élő Istenhez.
Ha kimegyünk a temetőbe szeretteink sírjához, halottaink hallgatnak, nem beszélnek többé velünk, alkalmanként álmainkban visszajárnak. Mi is hiába szólunk hozzájuk, ők sem hallják, mit mondunk nekik. Csendesek a sírkertek, a kegyelet helyei mégis beszédesek: mennyi emberi élet, mennyi emlék! A kegyeletet nem törli el az idő, nem szünteti meg a feledés.
Amire képtelen az ember, az valósággá válhat Jézusnál és Jézussal. Ő feltámadott, nekünk váltságot hozott. Higyj abban, hogy a feltámadás ama napján szemtől szembe láthatod azokat, akik már Nála vannak, megszólíthatod őket, hallhatod hangjukat, Igazi harmónia lesz ama napon.
Ott fenn a hegyen
feltöltődik a lelked.
Hidd, örök a kegyelet,
de biztosabb a helyed
odafenn. Ámen.

Fodor Lajos,

Halmi

Kategória: Napi Ige  Szóljon hozzá

Varga Szilárd-Csaba: Egy szó

Az élet hajnalán, midőn még szólni sem tudunk,

Amikor még ártatlanok és erőtlenek vagyunk,

Csak egy valaki érti, mit rebeg a szánk,

A mi életet adó szerető édesanyánk!

 

Ő az ki megtanít minden szépre s jóra,

Első szavainkra és imádságainkra.

De hiába hallottuk százszor és ezerszer

Egy szót idővel mégis elfeled az ember.

 

Egy szót melyet sokszor fülbe súgva hallottunk,

Vagy az esti anyai csókkal koszorúzva kaptunk.

Egy szót melyet oly kevésszer mondunk,

Mintha szégyellnénk ha erre nyílik ajkunk.

 

Pedig e szó az mi mindenkor megmarad,

Mi az embernek békét és boldogságot ad.

A háborgó szívet csak ez csendesítheti

A keserű könnyeket csak ez feledteti.

 

Hogy melyik ez a szó, azt mindannyian tudjuk,

De sokszor akitől tanultuk, annak sem mondjuk,

Vagy ha mondjuk, talán már túl késő

Nincs aki hallaná, és nincsen már ő.

 

Ne szégyelld hát e szép szavad gyakran használni,

Mert ha sokszor mondod, mássá fogsz válni.

Mondd hát bátran, anyának, hitvesnek, gyermeknek

Drága egyetlenem, én annyira SZERETLEK!

Kategória: vers  Szóljon hozzá

Velünk az Isten! – 2015. augusztus 26.

„Azután Bethsaidába méne és egy vakot vivének hozzá és kérik vala őt, hogy illesse azt.” (Márk 8, 22)

Márk evangéliumának gazdag eseményvilága mindig is rabul ejtett engem. Nem csak az a sok csoda, a gyógyulások sorozata, a különböző életek jobbra fordulása, hanem az az erő és hatalom, amivel az Úr Jézus Krisztus cselekszik. Ő folyamatosan munkában van, cselekszik az emberért.

Ezt igazolja mai igénk mutató névmása is, az „azután. Azután Bethsaidába méne, olvassuk az Igében.

AZ Úr Jézus oda megy, ahol szükség van reá. Oda érkezik meg, ahol emberek sírnak és fáznak, szomorúak, vagy éppen a sötétben tapogatóznak. Csodálatos az, hogy nem csak egy számunkra nagyon távolinak tűnő világban tud csodát tenni, hanem csodát tesz a 21. század rohanó emberének az életében is.

Megállít ma bennünket is, és kijózanít, megláttatja velünk, hogy az életünk mennyi csodát rejt magában. Milyen nagy gazdagság ma is a szeretet páratlan ajándékának részesévé lenni. Jézus ma is odalép minden beteghez, szenvedő, vakhoz és illeti őket. Elmegy Bethsaidába, meglátogat kórházban, vagy otthoni ágyon fekvőket, ott áll a hátad mögött, amikor a jelzőlámpánál vársz, hogy zöldre váltson a lámpa, fogja a kezedet, s megerősít, átölel, hogy mindörökre veled maradhasson.

Ámen!

Elek Arnold Zoltán

Szatmárnémeti – Németi

Kategória: Napi Ige  Szóljon hozzá

Kárpát-medencei lelkész-futballbajnokság

A Kárpát-medencei Református Egyházmegyék Esperesi Hivatalainak

Kedves Atyámfiai!

A folyó év április 17-én, Leveleken tartott Kárpát-medencei lelkész futballbajnokságon bejelentett meghívónk alapján értesítjük kedves testvéreinket, hogy szeretettel várjuk az egyházmegyék lelkész futballcsapatait a következő bajnokságra, melyet 2015. október 2-án, pénteken tartunk a Szatmári Református Egyházmegyébe kebelezett Pusztadarócon.

Kérjük az Esperesi Hivatalokat, hogy meghívónkat juttassák el a csapatot szervező lelkipásztorhoz és jelezzék részvételi szándékukat illetve az érkezők létszámát legkésőbb 2015. szeptember 28-ig Ilonczai Zsombornak. E-mail cím: izsombor@yahoo.com, tel: 0040-766-662-103.

Általános tudnivalók:

-          A pusztadaróci tornacsarnokba (19A főútvonal mentén, Szatmárnémeti és a petei Határátkelő között) 12 órára várjuk a csapatok érkezését (romániai idő szerint).

-          csapatok összetétele: 5+1 fő, amelyből egy fő lehet nem lelkész a pályán és cserék.

-          tornacsarnokban és kinti bitumenes pályán zajlanak a mérkőzések, ezért a teremcipő szükséges

-          a távolról érkezőknek szállást biztosítunk.

-          a bajnokság után a csapatokat szeretetvendégségre hívjuk.

Várunk mindenkit nagy szeretettel!

Szatmárnémeti, 2015. augusztus 21.

Tisztelettel:

Kovács Sándor

esperes

Velünk az Isten! – 2015. augusztus 25.

„Kijöttek hozzá a farizeusok is, és vitatkozni kezdtek vele mennyei jelt követelve, hogy próbára tegyék. Ő pedig lelke mélyéből felsóhajtva így szólt: Miért kíván jelt ez a nemzedék? Bizony mondom nektek, nem adatik jel ennek a nemzedéknek. Ezzel otthagyta őket, ismét hajóba szállt, és a túlsó partra ment. De elfelejtettek kenyeret vinni, csak egy kenyér volt velük a hajóban.” (Márk 8:11-14)

Gyakran kerülünk vitába olyan emberekkel, akiknek hitük gyenge, vagy éltük próbájában elveszítettnek nyilvánították a harcot, mert ugymond „Isten nem segítette” meg abban a bizonyos helyzetben őket. Az ilyenek maradnak távol egy időre a templomtól, válik számukra ellenséggé az egyház és a pap,  mindenben csak a kötözködés és gyermekies ellentmondás, a dolgok megkérdőjelezése jellemzi őket. Nagyon nehéz az ilyen embernek Krisztusról beszélni, de némák semmilyen esetben sem maradhatunk! Hol van Isten?  Hol volt, amikor leginkább volt szükségem reá? Miért nem ad jelt? – kérdezik. A farizeusok sejtették, hogy, amit Jézus tesz, az nem holmi ókori kuruzslás eredménye. Tudták, hogy valami különleges erő van benne, de nem sikerült átlépniük azt a földi határt, amely mögé nagyon sok ember kerül manapság is.

Hiszek, ha meglátom Őt! Hiszek, ha érzékszerveimmel meggyőződöm, hogy Ő létezik és él! Pedig micsoda kiváltság lehetett számukra, hogy ezek a farizeusok személyesen is megismerhették azt, aki által az Atya is megismerhetővé vált.  Ilyenkor nagy szükségünk van a kenyérre, a lelki táplálékra, hiszen mi ezek nélkül a konfrontációkban némák és tehetetlenek maradunk, ha nem vesszük magunkhoz minden nap, bizony a Lélek szava is távol marad. Vegyük ezt a kenyeret, és ezen a héten újkenyér hálájára készülve különösen kérjük, mert ez a világ éhes, táplálnunk kell, hiszen az idegen kovász ma is fertőz, gyilkol. Ámen.

Ilonczai Zsombor,

Szárazberek

Kategória: Napi Ige  Szóljon hozzá

Főszerkesztő:
Rácz Ervin-Lajos
refszatmar@freemail.hu
Tel.: 0740-483-375

Szerkesztő:
Kovács Mátyás Péter
matyi_p@yahoo.com
Tel.: 0740-140-380

Esperes:
Kovács Sándor
kovacs_is@yahoo.com
Tel.: 0769-668-719

Hivatal:
Szatmárnémeti, Kálvin tér 2. szám
Tel.: 0261-711-816

Szeretettel várunk adományokat a
következő folyószámlára:

RO 86 OTPV 280000383726 RO 01
OTP Bank, Satu Mare