”Akkor a szolga elébe futott, és ezt mondta: Kérlek, adj inni nekem egy kis vizet a korsódból. Az pedig mondta: Igyál, uram! És sietve leeresztette a korsót a kezébe, és inni adott a szolgának.Miután pedig eleget adott neki inni, ezt mondta: A tevéidnek is merítek, míg eleget nem isznak.” (1Móz 24, 17-19)
Ábrahám feleséget akar szerezni a fiának, Izsáknak. Nem kell megütköznünk ezen, hisz abban a korban a szülő választott társat a gyermekének, akinek kötelessége volt engedelmeskedni, magát alá vetni a szülői akaratnak. Ábrahám szándékát egyetlen dolog motiválja, ő a legfontosabbat tartja szem előtt ebben a kérdésben is, tudniillik azt, hogy az Ígéret gyermekének méltó társa legyen. A pátriárka szolgáját bízza meg ezzel a feladattal, akinek hűsége, gazdája iránti lojalitása példaértékű. Úr és szolga tökéketes szimbiózisa mutatkozik meg kettőjük kapcsolatában, amely rávilágit egy nagyon fontos gondolatra, éspedig arra, hogy az Isten szeretete képes kiegyensúlyozott és gyümölcsöző kapcsolatot létrehozni két különböző társadalmi osztályhoz tartozó ember között.
A keresztyénség kezdetén például így voltak együtt testvéri kapcsolatban urak és rabszolgák. Krisztusban szeretettel viszonyultak egymáshoz anélkül, hogy felszámolták volna a társadalmi rendet. Kosztolányi Dezső „Édes Anna” című méltán híres regényének egyik szereplője, Moviszter doktor egy társasági beszélgetésben elhangzott ellentmondást nem tűrő megállapításra, miszerint amióta világ a világ mindig voltak és lesznek a földön urak és szolgák, nincs olyan ország, ahol ez ne így lenne, a következőket mondja: De van ilyen ország, a Krisztus országa, ahol mindenki egyszerre úr és szolga! Hát igen, a Krisztusban lévő úr nem hatalmaskodik az alattvalója fölött, ez utóbbi pedig nem gyűlöli gazdáját, hanem szíves örömest szolgál neki, kényszerítés nélkül. Ilyen volt Ábrahám és a szolgája közötti kapcsolat.
A szolga rátalál Rebekára, aki Isten szerint való felesége lehet Izsáknak. Látszik ez abból is, hogy ennek a leánynak szeretetben gazdag szíve van. Ábrahám szolgája vizet kér tőle, Rebeka ad neki, de nemcsak neki, hanem a tevéknek is. Jézus mondta: ha valaki elpereli tőled az alsó ruhádat, add oda neki a felsőt is, ha valaki kényszerít téged egy mérföldre, menj el vele kettőre (Máté 5, 40-41). Rebekában jelen van a jézusi lelkület, e nélkül lehetetlen Isten áldását továbbadni a következő nemzedéknek, márpedig e tekintetben Isten egyértelművé tette szándékát Ábrahámmal, Izsákkal és utódajkkal kapcsolatban.
Isten gondoskodik arról, hogy terve megvalósuljon, és ebben az elképzelésében minden elhívott gyermekének személyre szabott feladat jut. Ismerjük-e ezt a feladatot, és teljesítjük-e a reánk eső részt? Ámen.
Szilágyi Balázs,
Szatmár-Láncos