Kezdőlap / Napi Ige / Velünk az Isten – 2020. május 22.

Velünk az Isten – 2020. május 22.

„Ezek után történt, hogy Isten próbára tette Ábrahámot, és megszólította: Ábrahám! Ő pedig felelt: Itt vagyok. Isten ezt mondta: Fogd a fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot, és menj el Mórijá földjére, és áldozd fel ott égőáldozatul az egyik hegyen, amelyet majd megmondok neked! Ábrahám fölkelt reggel, fölnyergelte a szamarát, maga mellé vette két szolgáját meg Izsákot, a fiát. Fát is hasogatott az áldozathoz. Azután elindult arra a helyre, amelyet az Isten mondott neki. A harmadik napon fölemelte tekintetét Ábrahám, és meglátta azt a helyet messziről.” (1Móz 22,1-4)

A történet odáig fajul, hogy kettesben fiával Ábrahám felmegy a hegyre ott oltárt épít és fiát megkötözve veszi a kést. Már lesújtana, vagy elvágná a torkát de Isten megállítja, s helyette egy a bokrok között megakadt kost áldoz fel majd Izsák atyja.

Ez talán a szentírás legmegrázóbb története mégha a végén Isten mégsem kéri el Izsák életét az atyja kezéből mert akkor is nagyon mély érzelmek szabadulnak fel még az olvasóban is, hát akkor mit élhetett át Ábrahám vagy épp Izsák. Csak karcolja a felületet egy későbbi ige amikor Jákób, Izsák fia Istenről nyilatkozik. Az 1 Mózes 31, 42. ben ezt olvassuk: Ha az én atyám Istene, Ábrahám Istene, és az Izsák félelme velem nem volt volna,… Izsákot mindenképp megviselhette a kiválasztottság… biztosan jobban szeretett volna átlagos gyermek lenni, egy átlagos családban, számára a Teremtő a félelmet jelentette. Én szerető Istennek látom őt akkor is mikor igazsága megköveteli hogy Ádámot és Évát kiűzze Édenből, akkor is mikor nyolc emberen kívül s a bárkába beszállásolt állatokon kívül minden élőlényt elpusztított s akkor is mikor Szodoma és Gomora városaira kénköves eső hullott.

Ha szeretném feloldani az emberi feszültséget, azt kell elmondjam, hogy Ő semmi olyant nem vár el elméletileg, amit Ő meg nem tenne értünk, és valójában gyakorlatban minden jót Ő tesz meg helyettünk, hisz az elhatározást, a szándékot s a hitet mind tőle kapjuk. mint ahogy az időt is vagy anyagi javainkat.

A szentírásban sok olyan személy van, aki le áll alkudni Istennel mikor kér vagy vár valamit. Ábrahám kimondottan jó alkusznak bizonyul mikor rábeszéli Istent hogy előbb 50 igaz létéért a városban megéné az igazakat kimenekíteni, majd képes ezt a számot 10 re lealkudni s nem csak az igazak de a gazemberek is megszabadulnának Isten ígérete szerint.

Ábrahám simán kér másoknak könnyítést, simán imádkozik másokért de magának itt nem kér semmit. Nem menekül el a feladat elől, nem fut meg. Hozzálát. Igaz nem veri nagy dobra se a szolgákat se fiát nem avatja be a részletekbe, hogy a titkos küldetés mit is takar. Valószínű, hogy Sárát sem avatja be, de nem tudjuk…

Három nap mennek, visznek fát és parazsat, mindent ami kell. Aztán odaérnek.

Ábrahám azért lehet képes rá, hogy végrehajtsa Isten kérését miszerint feláldozza a fiát s aztán elégeti: mert tudja, Isten kövekből is képes fiakat támasztani neki. Mert tudja, hogy igazából Izsák nem az övé hanem végig az Istené volt. Mert tudja, hogy a földi halál nem a vég, hanem az Istenhez való közelkerülés legbiztosabb útja. S mert tudja, hogy van feltámadás.

Ábrahám képes lenne elengedni mert tudja Isten mindenható s végeredményben tőle függ minden.

Próbára teszi a mi hűségünket és hitünket is Isten, nagyon sokszor, s kéri az időnket a kedvtelésünket, családunkat. Vagy teljesen neki szolgálunk, vagy nem figyelünk rá, hisz két úrnak szolgálni képtelenség… vagy együtt szolgálunk neki szeretteinkkel vagy elveszítjük őket. Maga a mindenható adjon mindig kitartást és bölcsességet, odaadást és hűséget.

Mert Ő Jézus Krisztusban megmutatta, hogy mit is vállalt fel értünk, mert Isten szeretet. Ámen.

Jobb Domokos,

Ombod

Szóljon hozzá