Kezdőlap / Napi Ige / Velünk az Isten – 2019. július 16.

Velünk az Isten – 2019. július 16.

„Élt Efraim hegyvidékén egy Míká nevű ember. Ez azt mondta egyszer az anyjának: Az az ezeregyszáz ezüst, amit elvettek tőled, és ami miatt átkot mondtál a fülem hallatára is, az az ezüst nálam van, én vettem el. Az anyja ezt mondta: Áldjon meg az Úr, fiam! Amikor visszaadta anyjának az ezeregyszáz ezüstöt, ezt mondta az anyja: Ezt az ezüstöt én arra szántam, hogy az Úrnak szentelem a fiamért: készítsenek belőle faragott és öntött bálványszobrot. Most azért visszaadom neked. De a fiú újból visszaadta az ezüstöt anyjának. Ekkor az anyja fogott kétszáz ezüstöt, odaadta az ötvösnek, az pedig faragott és öntött bálványszobrot készített belőle. Ez Míká házába került. Ennek a Míkának volt egy házi szentélye. Készíttetett éfódot és házibálványt, egyik fiát pedig felavatta, és az lett a papja. 6Abban az időben nem volt király Izráelben: mindenki azt csinálta, ami neki tetszett.” (Bírák 17,1-6)

Amikor mindenki azt csinál, amit akar, akkor ott rendezetlenség, az emberek szívében langymelegség van. Ennek következménye az is, hogy Míká meglopja saját édesanyját, ráadásul olyan pénzt tulajdonít el, ami nem tisztességes úton lett megszerezve, hiszen az előző fejezetben olvashatjuk a Sámson elárulásának vérdíjáról, ami ezeregyszáz ezüstpénz volt (16:5). Úgy látszik, hogy a Sámson vérdíjának összege a gonosz célra fordított és megátkozott pénz szimbólumává lett Izráelben. Nem kis összegről van szó, de a hangsúly inkább azon van, hogy a hitványsággal szerzett pénz hitványságot és bűnt szül. Társadalmunkban minden nap hallunk sikkasztásokról, de olykor a politikai tisztség, a beosztás, kiemelkedő munkahelyek stb. megszerzése manapság pénzzel is megszerezhető. Isten szemében egyértelműen mindez bűn, mint amiképpen Míká és az egész nép tette, és figyelmeztet a tisztességes és tiszta életvitelre.

Ilonczai Zsombor,

Szárazberek

Szóljon hozzá