Kezdőlap / Napi Ige / Velünk az Isten – 2019. július 14.

Velünk az Isten – 2019. július 14.

      Sámson ezt felelte neki: Teljesen igazam lesz most a filiszteusokkal szemben, ha kárt okozok nekik.    (Bírák 15, 3)

     Pál apostol sokat értekezik a római levélben a Krisztusban hívő emberben jelenlevő kétféle természetről, amelyet ő ó- illetve újembernek nevez. Őszinte kitárulkozással mondja el, hogy vele is előfordul, hogy azt cselekszi, amit nem akar, ezzel is bizonyítva, a benne levő kettős természetet.

     Ha a Szentírást vesszük és keresni akarunk benne valakit, akire kérlelhetetlenül ráillik az, amiről Pál beszél, jobb példát aligha találnánk, mint maga Sámson. Hogyan alakalmazható rá az, amiről az apostol szól? A vele kapcsolatos történetekben, hol érhető tetten az óembere, és mikor győz benne az újember? A teljesség igénye nélkül említsünk meg néhányat ezek közül. Bűnös természete lett úrrá rajta, amikor filiszteus nőt kedvelt meg és vett feleségül. Az óembert a testi vágyak uralják, egyetlen szólama van, amit unosuntalan az ember fülébe súg: vedd el azt, amit megkívánsz, bármi áron! Ebből származott minden bonyodalom és bosszúság a Sámson életében. A másik felróható tette az, hogy az általa leterített oroszlán teteméből mézet evett,  nem törődve azzal, hogy tisztátalanná teszi magát.  A timnai nőnek elárulja  az általa fogadásból mondott találós kérdésre a választ, aki aztán közli azt a filiszteusokkal. Végül pedig Delilának felfedi erejének titkát, ami  megpecsételi a Sámson sorsát

     Ebben a részben Sámsont ismét Timnában találjuk, ahol feleségét ment felkeresni. Döbbenten veszi tudomásul, hogy a feleségét máshoz adták, ami rettenetesen feldühíti őt. Amire elszánja magát azt teljes mértékben jogosnak találja, legitimnek véli a bosszúállás tervét. Megalázták, kisemmizték, tehát elégtételt kell vennie, elvégre nem maradhat adósa senkinek. Ismerős nekünk ez az érzés, vajon mi nem így cselekszünk sokszor? Az ember nem szeret és nem akar alulmaradni soha, meg is tesz mindent annak érdekében, hogy ezt elkerülje. Vajon ez melyik természetnek a sajátossága, a bosszúállás az ember vagy az Isten joga? Mindenesetre Sámsonnak eme elhatározásánál egyszer sem olvasunk arról, hogy az Isten lelke indíttatására cselekedett volna. Az más kérdés, hogy akár itt Sámsonnál, akár más esetekben Isten a rosszból is tud jót kihozni, de ez mindig őt dicséri és sohasem az embert.

   Nem könnyű az óemberünk elleni harc, de ne felejtsük el, ami az embernél lehetetlen az az Istennél lehetséges. Ámen!

Szilágyi Balázs,

Szatmár-Láncos

Szóljon hozzá