“Azért mi, akik rendíthetetlen országot kaptunk, legyünk hálásak, és így szolgáljunk Istennek tetsző módon, kegyességgel és félelemmel.” (Zsid. 12, 28)
Advent negyedik vasárnapján már érezni karácsony “illatát”, egészen közel vagyunk a betlehemi gyermekhez, és ez a nagy csoda, hogy Isten emberré lett minden esztendőben ámulatba kell hogy ejtsen bennünket. De a gyermekből serdülő lett, aki már akkor tudta, hogy neki az Atyja dolgait kell cselekednie, majd felnőtté vált, szenvedett, meghalt értünk a kereszten, harmadnapra feltámadt a halálból, felment a mennybe, ahonnan visszavárjuk, mint dicsőséges Urat.
A mi Urunk visszajövetele hatalmas változást hoz nemcsak az ember, de az egész teremtett világ életében is. Nem is lehet ez másképp, mert a romlandó nem örökölheti a romolhatatlanságot, mint ahogy a test és vér sem örökölheti Isten országát. Isten szava, a testté lett Ige képes megváltoztatni az embert méghozzá végérvényesen, az újjászületés által. Aki ebben a nagy kegyelemben részesül, az bizonyos abban, hogy “rendíthetetlen országot” kapott ajándékba. Isten földre küldött Fiában az Isten országát ajándékozta nekünk. Aki beengedi Jézust a szívébe, az belép az Isten országába.
Aki már mindezt átélte csakis hálás szívű lehet és igyekszik Istennek tetsző módon szolgálni, “kegyességgel és félelemmel”. Ez a magatartás csak alázatban és szelídségben gyakorolható. Így bizonyíthatjuk, hogy rendíthetetlen ország örökösei vagyunk. Ámen!
Szilágyi Balázs,
Szatmár-Láncos