Kezdőlap / Gondolatok / Megszületett, hogy újonnan szüless

Megszületett, hogy újonnan szüless

Karácsonykor nem elég csupán emlékezni Jézus megszületésére. Ő nemcsak egy magasztos alkalmat ajándékoz a világnak születésnapjával, hanem ünneplő életformát, ami mindennapi létünket jobb irányba fordítaná. Ilyen értelemben ne csak megszületni lássuk Isten Fiát, hanem érzékeljük Benne a huzamosan és töretlenül követhetőt, Akiben évezredeken innen és túl sohasem csalódik az ember. Karácsonyra és karácsonyos hétköznapokra egyaránt szükségünk van. Ezt az igényt megfogalmazhatjuk Isten felől, saját sorsunk irányából, ugyanakkor a krízisek hullámai között vergődő, lassan önmagával is meghasonuló kételkedő ember szemszögéből.

Az ószövetség hitelesen tudósítja az utókort arról az állapotról, amelyben egyedül Isten teremthetett helyes irányú fordulatot. Dániel bűnvalló imája mindent elárul emberről és Mindenhatóról. „…Vétkeztünk, és bűnbe estünk, megszegtük törvényedet, és lázadók voltunk, eltértünk parancsolataidtól és törvényeidtől. …Azért szakadt ránk az eskü átka, amely meg van írva Mózesnek, az Isten szolgájának törvényében, mert vétkeztünk ellene. …Hallgasd meg mégis, Istenünk, szolgád imádságát és könyörgését, és ragyogjon rá orcád elpusztult szentélyedre…! (Dán. 9, 4-19)  Ézsaiás ugyancsak Isten beavatkozásában bízik, amikor a nyomorúságban és sötétségben szenvedő népet világosságban, eljövendő fény ragyogásában látja. (És. 9, 1-2)

Krisztus Jézus nemcsak Betlehem éjszakájának sötétjét törte át, hanem az elpusztult szentélyt állította helyre. Isten arca Krisztus, Aki visszahozta a sötétséget kiszorító fényt, hogy ragyogjon a világban minden ember között. Karácsonykor ünnepeljük Őt, a fényárasztó Istent, a világosságot örömmel fogadók közösségében. Ünnepelünk, viszont nem rejthetjük el fájdalmunkat azok miatt, akik nincsenek a karácsonyi seregben, akik a sötétséget választják, akik a megszegett eskü átkától szabadulni nem kívánnak. Krisztus után két évezred távolában nagyobb a felelősségünk, mint az ószövetségi prófétáké. Mi Krisztus után élők (időbeli és módbeli formában is) vagyunk, több az ismeretünk, több a lehetőségünk. Mi túl vagyunk a Messiás váradalmán, mi szolgáljuk Őt, és Ő hozzá segítünk másokat.

Nem a mi dolgunk a világ megváltása, de a mi kötelességünk a Megváltó bemutatása, magasztalása a sötétségben tévelygő embereknek. Nem mi fogjuk a gazdasági válságot megszüntetni, de rajtunk múlik, hogy felismerhetőek legyenek azok a lelki erők, amelyek elengedhetetlenek a váltás idején. Nem a mi feladatunk a tőkeerős társadalom kiépítése, de szükségszerű, hogy Isten gyermekei tudatosan hordozzák, és másokkal megosszák a lelki tőkét, amit éppen karácsonykor Krisztusban ismerhetett fel a világ.

Krisztusban kapott lelki tőke elemei változatlanok: közösség, bizalom, lelkiség, önzetlenség, önkéntesség és mindent áthatoló szeretet. Ilyen az a szentély, amelyre ráragyogott Isten arca, amely hatékonyan munkálja övéinek életét, amely Krisztus testében az egyház.

Ünneplő életformáért kell imádkoznunk, hogy Aki megszületett uralkodjon bennünk, hogy hálásak legyünk újjászületésünkért, és hogy naponta kérhessük a karácsonyos hétköznapok megáldását.

Kedves Testvéreim! Lelkipásztorok, presbiterek, imádkozó gyülekezeti tagok, hordozói vagyunk Isten ajándékának. A lelki tőke (minden más tőkénél lényegesebb és értékesebb tulajdon) sáfárai vagyunk. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy ezt a kincset csak megőrizzük, avagy fösvény féltékenységgel olykor osszunk belőle. Amennyiben Krisztus akaratát teljesítjük, a lelki tőke előbb kétszereződik, majd folyamatosan szaporodik és működésbe lendül. (Mt. 25, 14-3o) Ez a csoda akkor is jelentkezik, ha napjainkban ijesztő adatok látnak napvilágot felekezetünk, magyar nemzetünk állapotáról. Éppen a sötétség kísértésében kell a karácsonyi fényt felragyogtatni. Ebben a fényben kell az egyház lelki tőkéje mellé felsorakozni, hogy együtt erősebben megküzdhessünk gondjainkkal.

Érdemes karácsonyi ünneplő lélekkel engedelmesen követni Isten szavát: „Legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban.” (Ef. 4, 32)

Isten jósága megszületett. Szülessen meg az új ember bennünk, aki új életformájával sokaknak kívánatossá teszi istenországát.

Áldja meg Isten valamennyiünk karácsonyát Krisztus érdeméért.

Ft. Csűry István

Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöke

Szóljon hozzá