Kezdőlap / Gondolatok / Elek György: És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel

Elek György: És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel

Ismét hosszú hétvége, ismét lehetőség adódik az ünneplésre, a pihenésre, a kikapcsolódásra… Pünkösd, a kereszténység legnagyobb ünnepeinek egyike. A fogyasztói társadalomban az emberek ennek az ünnepnek nem igazán adnak olyan jelentőséget, mint a karácsonynak és a húsvétnak. Talán azért, mert nincsenek olyan hagyományai, amelyek a fogyasztáshoz kapcsolódnak, ezért a fogyasztás kimerül abban, hogy ilyenkor sokan elutaznak, és ott költekeznek.

Pünkösd a lélek ünnepe. A hegyi beszéd után pünkösdnek volt a legnagyobb összetartó ereje. Ezt az összetartó erőt kellene keresni ma is. Keresni kell az összetartozás lehetőségeit a pünkösdi ünnepeken, hogy ez a hosszú hétvége valóban családi hétvége legyen. Az emberben nagyon erős az összetartozás iránti vágy, mégis sokszor elmarad az összetartozás élménye. Meginog a biztonságérzetünk, az önazonosságunk, az emberi önbecsülésünk. Egyesek szerint ennek az a fő oka, hogy virtuális vagy online közösségekben élnek az emberek, és nem igazán érzik magukat otthon ezekben a közösségekben.

Pünkösdkor vajon hány embert fog megérinteni a Szentlélek, és hány ember fog megújulni általa? Mert ha nem ez történik, akkor nem pünkösdöt ünnepelünk. Mennyire erős és meddig tart az összetartozás érzése azokban, akik számára csak akkor vált fontossá az összetartozás, miután valahol a nagyvilágban egyedül maradtak.

Észrevesszük-e végre, hogy kezdenek széthullani a családi, a vallási és a nemzeti közösségek? Az összetartozásról nem beszélni kell, hanem tenni kell érte. Az összetartozás a test és a lélek közelségéről szól, nem pedig az internetes kapcsolatokról. Gary Chapman írja: „Minden ember legmélyebb egzisztenciális szükséglete az a vágy, hogy tartozzon valakihez, aki szereti őt.”

Szóljon hozzá