” s mond nak azok n ki: Asszony, mit s rsz? Monda n kik: Mert elvitt k az n Uramat, s nem tudom, hova tett k t.” (J nos 20, 13b)
Olvasand : J nos 20, 1-18
Amikor M ria Magdal na kor n reggel kiment a J zus s rj hoz olyan l tv nyban volt r sze, ami m gink bb elm ly tette benne iszonyatos lelki f jdalm t s szomor s g t. Nem volt el g, hogy az, akinek lete j fordulat t k sz nhette, akit annnyira szeretett m r h rom napja halott, most jabb csap s ri. M r a halott J zus sem lehet az v , mert nincs a s rj ban, ellopt k – gondolja M ria. T le is megfosztott k, gy v gleg elvesz tette!
Amit ez az asszony rez sz mtalan mai ember megtapasztal sa is. Tal n a te letedben is volt m r olyan pillanat, amikor d bbenten vetted tudom sul, hogy J zus m r nem r sze a mindennapjaidnak. Nem rezted a jelenl t t t bb , magadra maradt l. Pedig kor bban bizony megvolt neked J zus, elk s rt t ged minden v , naponta rezted j s g t, szeretet t. Akkor m g volt hited, amivel megragadhattad t, s az olyan csod latos volt! Azt n t rt nt valami, pontosan te sem tudod, hogy mi, csak egyszer azon tal ltad magad, hogy nincs t bb hited s nincs t bb J zusod. Valami h tt rbe szor totta J zust az letedben, elvette t led, kiseperte a sz vedb l s rv n maradt l, teljesen rem nytelen l. Neked sem jutott m s csak a s r s s a szivszaggat f jdalom. Mit r az let J zus n lk l?
Pedig nem J zus tehet arr l, hogy M ria Magdal na ide jutott. A h sv ti t rt netben is azt l tjuk, hogy az asszony azt siratja, aki felt madott a hal lb l. Mert J zust nem lehet csak gy elint zni, t ugyanis m g a hal l sem tarthatja sok ig fogva, hisz J zus l! Ott ll M ria mellett, de nem l tja. m g a k nnyeivel van elfoglalva, b nata s szomor s ga oly nagy, hogy nem veszi szre a mellette ll Urat.
Van gy, hogy a bajok s neh zs gek annyira lek tik minden energi nkat, figyelm nket, hogy k ptelenek vagyunk felfedezni a k zel nkben lev Istent. Meg sem fordul a fej nkben, hogy a megold s csup n karny jt snyi t vols gra van t l nk. Ne csak a probl m dra tekints, n zz fel Istenre is, aki nem marad n ma, sz l hozz d s m r is k rvonalaz dik a megold s.
Ez t rt nik az Ig ben is. J zus nev n sz l tja a panaszkod s s r asszonyt: “M ria!” s ez ppen el g ahhoz, hogy a M ria sz v be ism t bek lt zz n a rem nys g. Imm ron felismeri a felt madott J zust, aki innent l kezdve kit r lhetetlen l lete r sz v v lt. Ez a h sv t csod ja: tal lkozni a Felt madottal! Megt rt nt-e m r ez a csoda veled is? men.
Szil gyi Bal zs
Szatm r-L ncos