„A hét első napján pedig, amikor összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret, Pál tanította őket, és mivel másnap már el akart utazni, a tanítást egészen éjfélig meghosszabbította…Egy Eutikhosz nevű ifjú pedig, aki az ablakban ült, mély álomba merült, mivel Pál sokáig tanított, és az álomtól elnehezülve leesett a harmadik emeletről, úgyhogy holtan szedték fel. Pál lement, ráborult, átölelte , és ezt mondta: Ne zajongjatok, mert a lelke benne van. Azután felment, megtörte a kenyeret, evett, és még sokáig, egészen virradatig beszélt hozzájuk, majd útnak indult. A fiút pedig élve hozták fel, és egészen megvigasztalódtak.” – (ApCsel 20,7. 9-12)
Egy vasárnapi istentiszteleten történt nem mindennapi esetről tudósít az Ige. Több okból is rendkívüli ez az istentisztelet. Először azért, mert itt olvassuk először, hogy vasárnap törték meg a kenyeret, ami megerősít bennünket abban, hogy a vasárnap az egybegyülekezés napja, az Úr napja a mi számunkra is. Másodszor pedig ezen az istentiszteleten történik egy baleset: egy fiatalember belealszik a prédikációba, kiesik az emeleti szobából és emiatt meghal. Pál azonban Illéshez vagy Elizeushoz hasonlóan feltámasztja a fiatalembert mindenki megnyugvására, nagy örömére.
Fel kell tennünk magunknak a kérdést: vajon mi hogyan hallgatjuk az Igét? Lukács megjegyzi, hogy Pál hosszan beszélt, és a mai tudományos megfigyelések megállapítják, hogy az ember nem tud a végtelenségig figyelni, talán 20-25 percig csupán, utána elkalandoznak a gondolatai. Arról nem is beszélve, hogy itt ebben az estben már késő esti óra volt, ráadásul talán egy hosszú, fáradságos munkanap után lehetett Eutikhosz is, így nem csoda, hogy elnyomta az álom. Igen, emberileg ez elfogadható magyarázatnak tűnik, de a többiek is fáradtak voltak, és lehettek közöttük sokan idősek is, aki este még nehezebben tudnak ébren maradni, de róluk nem olvassuk, hogy elbóbiskoltak volna. Nos, talán erre az esetre is érvényes: „A lélek kész, de a test erőtlen” (Máté 26,41). Vigyázzunk,ne engedjük, hogy a Sátán a test erőtlenségén keresztül megraboljon bennünket és veszélybe sodorjon. Isten az Eutikhosz halálát felhasználja arra, hogy Pál által megmutassa hatalmát, amely a halál felett is győzni tud, ahogy ezt korábban szent Fia, Jézus Krisztus esetében is megtette, akit szintén feltámasztott a halottak közül.
Advent első vasárnapján örüljünk az érkező Jézus Krisztusnak, aki jelen van a hirdetett Igében és a látható Igében, az úrvacsora szent jegyeiben, a kenyérben és a borban. Minden istentiszteletnek legyünk aktív résztvevői, mert ez válik hasznunkra, és így tudunk mások javára és Isten dicsőségére élni. Ámen.
Szilágyi Balázs,
Szatmár-Láncos