„E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges…És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; – és monda nékie: Így lészen a te magod. És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul. És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedül…” – (1Mózes 15,1.5-7)
Olvasandó: 1Mózes 15.
Ábrahámot a hit hőseként tartják számon a Szentírásban. Aki ismeri az ő életét, annak bizonyára feltűnt már, hogy Isten az ígéretek Isteneként jelenik meg számára. Isten ígéreteket ad, és arra hívja, hogy az ígéretekre nézve, felőlük semmit nem kételkedve, azok beteljesedéséről meggyőződve cselekedjen. Még akkor is, ha az ígéretek beteljesedését élete folyamán csak részben látja majd meg.
Ne félj, Ábrám, én pajzsod vagyok neked! Micsoda bíztatás, mekkora nagy ígéret lehet ez számunka is. Ne féljünk! Mindnyájan tudnánk példákat mondani arra, hogy milyen fenyegetett korban élünk. Hogy folyamatosan nő a bizonytalanság, az erőszak, elhatalmasodik a gonoszság. Óhatatlanul is nő a szívekben a félelem. Isten éppen ettől a félelemtől akar megszabadítani minket.
Életünk minden egyes pillanatát a hit szemével kell szemlélnünk, ahogyan Ábrahám is tette. Bár nem láthatta előre, hogy mi fog történni, mégis nagyon erősen bízott Isten ígéretében. Sokszor hangoztatjuk azt a mondást, hogy “Hiszem, ha látom!” Nos, ha hisszük, akkor minden bizonnyal látni is fogjuk. Augustinus egyházatya a következőt fogalmazta meg a hittel kapcsolatban: “A hit azt jelenti, hogy az ember elhiszi, amit még nem lát. Ennek a hitnek pedig az a jutalma, hogy látni fogja azt, amiben hisz.” Ámen.
Mátyási Gerda-Georgina,
Józsefháza