,,Mindnyájan, a kik megszámlálva voltak…” – (4 Mózes 2,9a)
Vannak olyan, az életünkhöz tartozó dolgok, amelyek eldöntendő kérdésekhez hasonlóan, igen-nem módon osztják meg az embereket: dohányzik vagy sem, sportol vagy sem, hitét gyakorló vagy sem stb. Ilyen a statisztika is: van, aki szívesen foglalkozik vele, és van, aki „csak ezt ne” felkiáltással fordítja el a fejét, ha adathalmazt lát.
Ma, a „legunalmasabb” helyre, a korabeli statisztikai hivatalba kalauzol el bennünket Isten igéje, a Számok (Numeri) könyvébe. A Szentírást olvasó, ezen a ponton leteszi az igét, későbbre halasztja annak olvasását, vagy csak egyszerűen átlapoz rajta. Pedig a Biblia minden könyve ugyanarról beszél: Isten mindig, mindenhol, mindenkinek az életet kínálja fel, és az olvasó, az Istent kereső dolga, hogy a különböző műfajú iratokból, ezt az üzenetet kicsomagolja és elfogadja.
Valóban statisztikai adatokkal, létszámjelentésekkel találkozunk, de ha Isten szájából származó Igeként tekintünk ezekre az adatokra, akkor nagyon gazdag és építő üzenetek bontakoznak ki előttünk.
Isten számba veszi az övéit, számon tart bennünket. Sőt számítunk neki és számol velünk. Számít a hitünk, a jó szavunk, a biztatásunk, vigasztalásunk és bizonyságtételünk, az, ami mi vagyunk. De, hogyan is kételkedhetnénk ebben, mikor Mennyei Édesatyánk, Jézus Krisztusban mindent nekünk ajándékozott. Ámen.
Gáti Tibor,
Kisbábony