,,Ne hanyagold el a benned levő kegyelmi ajándékot, amelyet prófécia által kaptál a vének kézrátételével” – (1Tim 4,14)
Az ifjú Timóteushoz egy újabb kérést intéz az apostol, még pedig azt, hogy mire kell figyeljen! Figyelmezteti az apostol, hogy a kegyelmi ajándékot, amit kapott el ne hanyagolja. Adjon hálát az Úrnak ezen ajándékokért és hirdesse az Igét. Mi ennek az Igének igazán aktualitása? Az, hogy mi is kaptunk különböző kegyelmi ajándékokat, csak a nagy kérdés, hogy élünk vele és felhasználjuk e az Isten dicsőségére? Senki nem mondhatja, hogy én nem kaptam kegyelmi ajándékot, mert mindenki kapott legalább egyet. Adja az Úr Isten, hogy jól sáfárkodjunk a reánk bízott ajándékkal szolgálva az Urat. És vegyük észre Isten csodálatos ajándékait, ami életünkben, ahogy Márai Sándor is mondja versében:
Márai Sándor: Ajándék
És mégis, ma is, így is,
örökké mennyit ad az élet!
Csendesen adja, két kézzel,
a reggelt és a délutánt,
az alkonyt és a csillagokat,
a fák fülledt illatát,
a folyó zöld hullámát,
egy emberi szempár visszfényét,
a magányt és a lármát!
Mennyit ad, milyen gazdag vagyok,
minden napszakban,
minden pillanatban!
Ajándék ez,
csodálatos ajándék.
A földig hajolok,
úgy köszönöm meg.
Jöjjetek és adjunk hálát az Úrnak az Ő kegyelmi ajándékaiért! Ámen
Kaszaniczki Csongor,
Erdőd