„Annakokáért, ha feltámadtatok a Krisztussal, az odafelvalókat keressétek, ahol a Krisztus van…” – (Kol 3,1)
Húsvét ünnepén Krisztus feltámadását ünnepli a keresztyén világ. Templomainkban gyermeki rácsodálkozással hallgatjuk a húsvéti evangéliumot, a Jézus feltámadásáról szóló bibliai leírást. Jó, ha így történik, ha Isten gyermekeiként valóban gyermeki lelkülettel viszonyulunk a sokszor olvasott és hallott bibliai kijelentéshez. Isten hatalmasan cselekedett, ami az embernek lehetetlen volt, azt Ő megtette, véghez vitte – az emberért. Éretted és érettem: feltámasztotta Fiát, Jézus Krisztust a halálból! Az Élet győzött a Halál felett!
Igénk azonban elsősorban a mi feltámadásunkról beszél. Igen, mert Jézus nem öncélúan támadt fel, nem önmagáért, hanem érettünk, hogy mi is feltámadhassunk és a mienk lehessen a mennyország. Ez szép és igaz, de Krisztus feltámadása nem csupán az örök életre van hatással, hanem földi életünkre is. Sőt, azt mondhatom, hogy ahhoz, hogy az örökkévalóságban részesülhessünk benne, már itt a földön a feltámadás hatása alá kell feltétlenül kerülnünk. Ez alatt azt értem, amit Pál világosan kifejez itt az igében, hogy tudniillik nekünk már most meg kell halnunk és fel kell támadnunk a halálból, ahogy maga Jézus Krisztus is tette. Más szóval, akik az Urat követik, azoknak osztozni kell az ő sorsában. Jézus tanítványa vagy? Akkor neked az ő útját kell járnod. Tehát meg kell halnunk a bűnnek és fel kell támadnunk az új életben. Minden hívő ember kétszer hal meg: egyszer, amikor Krisztus uralma alá kerül, búcsút int régi életének (meghal reá nézve) és feltámad az új, krisztusi életfolytatásra, másodszor pedig testileg, amikor a kiszabott esztendők letelnek (Jób 16, 22). Ez a különös halál és feltámadás az előfeltétele annak, hogy az örök élet, az üdvösség a mienk lehessen.
Ha feltámadtatok Krisztussal, akkor az odafelvalókat keressük, vagyis a krisztusi értékeket, a szeretetet, békességet, szelídséget, jóságot és a Lélek többi gyümölcseit (Gal 5,22). Hagyjuk, hogy ezek a kincsek beépüljenek életünkbe és akkor láthatóvá válik rajtunk, hogy a feltámadás már nekünk is osztályrészünk, és ez csak teljességre jut majd az örökkévalóságban. Ámen.
Szilágyi Balázs,
Szatmár-Láncos