„És vette Ézsau a feleségeit, fiait és leányait és minden házabeli lelket, minden juhát, állatát és minden jószágát, amelyet Kánaán földjén szerzett, és elment más országba testvére, Jákób színe elől.” (1Móz 36, 6)
A változások átformálnak. Ha Isten akarata szerinti változásokat élünk meg, akkor az Ő szándéka szerint formálódunk is. Az ilyen átalakulás áldásos növekedéssel jár. Nem baj, ha az utunk elején még nem értjük a fájdalmas csattanókat. A lényeg, hogy igyekezzünk minden körülményben az Úrhoz közel maradni. Ezt tette Jákób is miután becsapta az apját és elmenekült a testvére bosszúja elől. A két évtizednyi távollét közben nem is sejtette, hogy Isten nemcsak az ő áldásait munkálja, hanem Ézsau életében is tevékenykedik. Ennek következtében a két testvér megbékélt.
Jó látni ebben a történetben, hogy az elsőszülöttségi áldást elcsaló Jákób tud bocsánatot kérni és a bosszút forraló Ézsau tud megbocsátani, sőt Kánaán földjét is képes elhagyni. Az idő múlásával mindketten megnyugodtak az Isten akaratában, ezért tudtak egyességre jutni és egymásért áldozatot hozni. Ez nekünk is csak így lehetséges.
Számtalan változást megélünk mi is, amelyek nagy része elszomorít. Ilyen lehet egy szerettünk elvesztése, egy testet-lelket megpróbáló betegség, valamilyen megélhetési probléma, a munkánk sikertelensége, a család széthullása és még sok más nehézség. Fontos, hogy hittel éljük meg ezeket a fordulatokat és Istentől kérjünk további útmutatást. „Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségök a háborúság idején. Megvédi őket az Úr és megszabadítja őket; megszabadítja őket a gonoszoktól és megsegíti őket, mert ő benne bíznak” (Zsolt 37, 39-40). Ámen.
Erdei-Árva István,
Szamoskóród-Dobrácsapáti