Kezdőlap / Napi Ige / Velünk az Isten – 2020. július 30.

Velünk az Isten – 2020. július 30.

“De Mózes esedezék az Úrnak, az ő Istenének színe előtt” (2Móz 32, 11)

Szülői szívben indul a gondolat oly sokszor, amikor gyermeke rossz fát tesz a tűzre, hogy alaposan megleckézteti a vétkest. Azonban, a büntetés helyett figyelmeztetést osztogat és a következő alkalomra halasztja a tényleges verést.
Ameddig Mózes a hegyen jár közben a népért, lent  a völgyben a társvezető enged a nép akaratának: össze gyüjteti az arany neműt és egy aranyborjút öntet belőle, mintha ez a kiábrázolt “Isten” hajtotta volna végre a nagy tettet, kiesett az ő emlékezetéből is a parancsolatnak ez a tiltása: “Ne csinálj magadnak faragott képet” . Áron engedelmeskedett a népakaratnak, sőt az élen járt e bűn elkövetésében, szembe kerülve ezzel mind az Istennel, mind Mózessel.
Szolgálataink közben ismerős a helyzet: a nép, akár a presbitérium, akár a gyülekezet ezt és ezt akarja, sokszor a vezető lelkész ellen is megpróbálják akaratukat véghez vinni. csakhogy nekik legyen igazuk. Vezető legyen a talpán, aki kiáll a népakarattal szemben.
Isten a legnagyobb büntetést akarja végrehajtani a népen: “…hadd gerjedjen fel haragom ellenök, és töröljem el őket” (10. vers). Ezért a halált érdemlő közösségért emeli fel szavát, “esedezik” az igaz szolga. Beismeri, hogy a nép vétkezett, de arra kéri az ő Istenét, hogy részesítse bocsánatban ezt a közösséget, az ő személyére való tekintettel.
A bűnbocsánatért való esedezés ez, amely itt még csak szó, de az Újszövetségben már tett: Jézus ténylegesen önmagát áldozta a halálra méltó emberért. Csak úgy: szeretetből…
Soha ne feledd,
halál az érdemed,
de életed lehet
Fiában Istennek,
aki halálba ment,
-ő a győzedelmes.
Ámen.
Fodor Lajos

Szóljon hozzá