“Mert aki meg akarja tartani a maga életét, elveszti azt, aki pedig elveszti az életét énértem, az megtartja azt.” (Lk 9, 24)
A fenti Ige azután hangzott el, hogy előtte Jézus először beszélt a tanítványainak arról, hogy “szükség az ember Fiának sokat szenvedni és megvettetni a vénektől, a főpapoktól és írástudóktól, és megöletni és harmadnapra feltámadni”. Amit eddig láttak a Jézus életében az minden további nélkül vállalható volt számukra. Jézus követése nem jelentett különösebb nehézséget, hiszen eddig tanított, betegeket gyógyított, halottakat támasztott, és emiatt jelentős támadás nem érte. A Jézus népszerűsége nőttön nőtt, a nép egyre inkább kezdett hinni abban, hogy az a Messiás, akit elképzeltek, hogy tudniillik erős kézzel lép föl, egy zászló alá tömöríti a népet és együtt véget vetnek az idegen római uralomnak.
Csalódniuk kellett, nemcsak a népnek, hanem a tanítványoknak is, ugyanis Jézus elsősorban nem politikai szabadságot akart kivívni, hanem a bűn rabságából akarta kimenteni őket. Ez volt az ő küldetése, nem más. S a mi megváltásunk neki kimondhatatlan szenvedéssel, sőt halállal járt. Ez volt az, amit még a tanítványok is oly nehezen és sokára értettek meg.
Jézus önátadása az Atyjának tökéletes volt. Útjának nemcsak a könnyebbik felét választotta, hanem a nehezebbik részét is. Bár tudnunk kell, hogy az ő egész földi tartózkodása állandó szenvedéssel volt tele. Minden egyes bűn, amit az emberek elkövettek, neki nagy fájdalmat okozott. A mindenkori ember bűne miatt szenvedett, nem csupán a kortársak, de az előtte és utána élők bűneiért, tehát a tiedért és az enyémért is. Valójában el sem tudjuk képzelni igazán, mit jelent ez.
Jézust nem követheted csak akkor, ha az önzést kizárod az életedből, nem magadnak élsz, hanem másoknak. Látszólag elveszíted az életed, de igazából akkor találod meg igazán. Jézus mindent értünk tett, neked is ezt az utat kell járnod. Miközben sokmindenről lemondasz mások érdekében – anyagiakról, pénzről, időről, saját akaratról -, soha nem tapasztalt boldogságot, örömet és békességet mondhatsz a magadénak, ami felbecsülhetelen érték. Az igazi élet lesz a tied. Tedd mindezt a te embertársadért, mert akkor Jézusért teszed, aki még az életét is oda áldozta érted. Ámen.
Szilágyi Balázs,
Szatmár-Láncos