Velünk az Isten – 2020. augusztus 15.

„Ezért most én is, kérésemnek megfelelően felajánlom őt az Úrnak. Legyen egész életére az Úrnak ajánlva! És ott imádták az Urat.” (1Sám 1,28)

 Ezen alkalommal a Bibliaolvasó kalauz szerint egy új könyv olvasásához kezdünk, Sámuel könyvéhez. Az Úr adjon, számunkra gazdag üzenetsorokat miközben olvassuk e könyvet. A mai Igénk egy jól ismert történet sokak számára. Anna történetét többször olvassuk és érdekes, mert mindig valami új dolog és új üzent érkezik felénk, ahányszor újra olvassuk. Ma egy rövid részletet emeltem ki ebből, amely így hangzik:” Most azért én is az Úrnak szentelem; teljes életére az Úrnak legyen szentelve!” (Károli fordítás) Mit is jelent ez tulajdonképpen, hogy az Úrnak szentelni? Azt hogy az Úrnak adnom teljesen. Anna, amikor még meddő állapotában volt azt kérte az Urtól, hogy legyen neki is gyermeke, és ha megadja neki ezt az Úr, a gyermeket teljesen neki szenteli. Anna komolyan veszi fogadalmát, és ahogy megszületik gyermeke, egy kis időre rá el is viszi a templomba. Így teljesíti fogadalmát, hogy az ő fia legyen egész életére felajánlva az Úrnak. Elszakad egyetlen fiától, akit maga Isten ajándékozott neki és ez által bebizonyította a hitét és Istenbe vetet teljes bizalmát. És itt hangzik el a lényeg, amire nekünk figyelünk: Anna hitére. Vajon mi merjük e rábízni magunkat az Urra?- merünk e benne hinni? Bárcsak nekünk is olyan hitünk lenne, mint Annának, aki vakon bízott az Úrban. Az Úr pedig többszörösen megáldotta, hiszen a kis Sámuelből nagy próféta lesz majd. Az Úr így vezeti és oltalmazza az övéit. Bízzunk benne és higgyünk benne. Amikor az Úr a mi szívünket is olykor próbára teszi, ezzel a hittel közeledjünk, ahogy Anna is tette. Az ének szavaival pedig ma kérjük az Urat: „Hinni taníts, Uram kérni taníts.”

Kaszaniczki Csongor,

 Erdőd

Vélemény, hozzászólás?