“Mondott nekik egy példázatot is: Nézzétek meg a fügefát és a fákat mind! Amikor látjátok, hogy már kihajtottak, magatoktól is tudjátok, hogy már közel van a nyár. Így ti is, amikor látjátok, hogy mindezek bekövetkeznek, tudjátok meg: közel van az Isten országa. Bizony mondom nektek: nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem lesz. Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el. Vigyázzatok magatokra, nehogy szívetek elnehezedjék mámortól, részegségtől vagy a megélhetés gondjaitól, és hirtelen lepjen meg titeket az a nap, mint valami csapda, mert rá fog törni mindazokra, akik a föld színén laknak. Legyetek tehát éberek, és szüntelen könyörögjetek, hogy legyen erőtök kimenekülni mindazokból, amik történni fognak, és hogy megállhassatok az Emberfia előtt. Nappal a templomban tanított, éjszakánként pedig az Olajfák hegyére ment, és ott töltötte az éjszakákat. Kora reggel az egész nép hozzásietett, hogy hallgassa őt a templomban.” (Lk 21,29-38)
A földhöz tapadt emberi szemlélet el sem tudja képzelni, hogy egyszer ennek a bűnös világformának meg kell semmisülnie, hogy Jézus elhozza az újat, és megjelenik az övéi számára. Így jön el az idő, amely mindenki számára borzalmakkal és riadalommal kezdődik, de a végén az övéinek meghozza a felemeltetést, a megváltás teljességét. Jézus ezeket a jeleket a tavaszi fák zöldülésének képével hozza összefüggésbe, amikor ezek megtörténnek közel lesz az Emberfia érkezése. A keresztyén embert ezek a Igék arra biztatják, hogy legyen éber, és folyamatosan készüljön, azaz ismerje a Szentírást, imádkozzon illetve az élete legyen hiteles élet, ami példaértékű lehet mások számára. Ezért töltsük be környezetünkben hivatásunkat, ne engedjünk a Krisztussal ellentétes indulatoknak: „Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek!” (1 Korintus 16:13) Ámen.
Ilonczai Zsombor,
Szárazberek