Kezdőlap / Napi Ige / Velünk az Isten – 2019. március 10.

Velünk az Isten – 2019. március 10.

Akkor a főpapok és a farizeusok összehívták a nagytanácsot, és így szóltak: Mit tegyünk? Ez az ember sok csodajelet tesz. Ha tovább hagyjuk őt, mindenki hinni fog benne, és eljönnek majd a rómaiak, és elveszik tőlünk mind e helyet, mind e népet.” (János 11, 47-48)

     Jézus olyan csodát mutatott be, amire rajta kívül senki más nem képes: egy negyedik napja halott embert hozott vissza az életbe. Erre valóban egyedül csak Isten képes.Tehát a logika mentén haladva ez a cselekedet világos, cáfolhatatlan, egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Jézus valóban Isten Fia. Ezek után bizonyára mindenki térdre borul előtte és imádni fogja Őt. Sajnos nem ez történik, az emberi logika csődöt mond. Amint más esetben, amikor Jézus szintén csodát tesz, úgy most is az történik, hogy az emberek kétféleképpen reagálják le a látottakat. Egy részük –nem kevesen- kitárják szívüket Jézus előtt, hitre jutnak. De lám van egy másik csoport, amelyik konok módon megmarad hitetlenségében. Ezek legfőbb tennivalójuknak azt tartják, hogy jelentsék a Lázárral történteket a farizeusoknak és a szadduceusoknak.

      Azonnal összeül a zsidó nagytanács, hogy megtárgyalják, mitevők legyenek, milyen lépésre szánják el magukat. Érzik, sűrgősen tenniük kell valamit, mert a Jézus népszerűsége, a csodák szaporodása miatt egyre inkább növekszik, amivel egyidőben az ő népszerűségük ugyanolyan arányban csökken. Jézus személye veszélyezteti pozíciójukat, a nép fölötti tekintélyüket és uralmukat valamint a rómaiak előtti megbízhatóságukat. Ezekből semmit nem akarnak feladni, hisz ez jelenti számukra a kényelmes életet, így hát nem marad más hátra, mint megszabadulni Jézustól.

    Ezek a vezetők egy dolgot jól látnak: ha Jézus mellé állnak, akkor valóban fenekestől fordul fel az életük. Ők meg akarták tartani az életüket, jól érezték magukat a bűn fertőjében, éppen ezért veszítették el azt. A bűn útja sokáig kívánatos, édes, érthető, hogy nem szívesen mond le róla az ember. A Jézus előtt kapituláló ember élete gyökeres változáson megy keresztül, semmi nem nem lesz olyan, mint előtte.  De nem kellene ettől félni, mert egyedül Jézus az, aki képes megláttatni velünk a puszta valóságot. Pál apostol éppen erre jött rá a Jézussal való találkozás után, mert kárnak és szemétnek ítélt mindent, amit előtte legfőbb értéknek tartott.

    Ne félj átadni életed irányítását Jézusnak, hisz nem megrövidíteni akar téged, hanem ellenkezőleg, igazán meggazdagítani, mert, aki “elveszti” az ő életét Jézusért, az nyer igazi életet. Ámen.

                                                                                           Szilágyi Balázs,

                                                                                           Szatmár-Láncos

Szóljon hozzá