„Másodszor is szólították azért a nemrég még vak embert, és azt mondták neki: Adj dicsőséget az Istennek, mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös. Az pedig így felelt: Azt nem tudom, hogy bűnös-e, én csak egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok.” (János 9, 24-25)
Isten mindenhol jelen van és ez nemcsak a térre vonatkozik, hanem a kapcsolatokra, a gyógyításra, a művészetre, az irodalomra, a tudomány különböző területeire, és még sok másra is. Lenyűgöző, ahogy kijelentette magát és akaratát a választottainak: égő csipkebokorból szólt; kettéválasztott egy tengert, majd egy folyót állított meg; megállította a napot az égen; angyalokkal üzent. A káprázatos természetfeletti eseményeken túl még megdöbbentőbb, amikor a mindennapi életben mutatja meg magát, de olyan szerényen és dísztelenül, hogy csak az élő hitű ember láthatja valódi nagyságát. Mások érdektelenül tovább haladnak a maguk dolgát végezve, vagy csalásnak, hazugságnak vélnek mindent, ami vele kapcsolatos. Ez történt a zsidó vallási elit egy csoportjával is, amikor Jézus visszaadta a látását egy vak embernek. Ezek az emberek azért gyűlölték Jézust, mert annak tettei nem illeszkedtek a vallásos elképzeléseik rendszerébe és nem az ő dicsőségüket növelte, pedig azt sokra tartották.
Hogyan is kérhették azt a vak embert, hogy ítéletet mondjon Jézusról, amikor neki köszönhette élete egyik legnagyobb áldását? Példaértékű a meggyógyult ember válaszának egyszerűsége: „nem tudom, hogy bűnös-e, én csak egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok”. Nincs tökéletes istenismerete, csak annyit tud, hogy volt egy hatalmas terhe, amitől Jézus megszabadította. Nem rendelkezik professzionális teológiai ismeretekkel, ezért nem is kezd ilyen jellegű vitába, de megtapasztalta Isten gondoskodó szeretetét és ezt letagadni nem lehet.
„Mutasd meg, hol van az Isten! Te mutasd meg, hol nincs!” (Lackfi János). Kereshetjük Istent a vallási hittételekben, a tudomány szerteágazó területein, és ha hittel kutatunk, akkor meg is találjuk őt. Ugyanakkor találkozhatunk vele a hétköznapi valóságban, megtapasztalhatjuk a szeretetét a gyógyulásban, a vigaszban, a támaszban és bármiben, mert ő mindenütt jelen van. Ámen.
Erdei-Árva István,
Szamoskóród-Dobrácsapáti