Kezdőlap / Napi Ige / Velünk az Isten – 2018. október 25.

Velünk az Isten – 2018. október 25.

“És lőn másnap, hogy beméne Mózes a bizonyság sátorába, és íme kihajtottt vala a Lévi házából való Áronnak vesszeje, és hajtást hajtott, és virágot nevelt, és mandolát érlelt.” (4Mózes  17, 8)

Az Isten nagyon jól ismeri az embert, aki indulataira szokott hallgatni, nagyon érzékeny és  sértődékeny. Benne van: miért nem én, miért a másik vagy miért éppen én és miért nem a másik. Ebből származik az irígység és az irígykedés.
Isten nem akar ellenségeskedést a tizenkét törzs vezetői között, ezért adja ki parancsként Mózesnek, hogy minden vezető vegyen magának egy vesszőt, arra írja reá a nevét, helyezze mindenki saját vesszejét a frigyláda elé és akinek a vesszeje kihajt, az a vezető az Úr kiválasztottja.
Egyedül az Áron vesszeje hajtott ki, virágzott és termett madulát, amelyből érthettek a többiek, azt is mondják:”Ime pusztulunk, veszünk, mi mindnyájan elveszünk!” ( 12. vers). Nem kerülhetik el sorsukat, de egyet tehetnek, amelyet megtehet minden nemzet, minden közösség és minden Istenben bízó ember: imádkozik azért, hogy Isten tartsa meg, múljon el Isten haragja.
Jézus Krisztusban olyan megtartónk van, akiben felragyogott a könyörület, a nagy megbocsátás, Benne a szeretet legyőzte a haragot. Ezért induljon  a hála szava Isten felé.
Isten jelt adott,
 a kivirágzott ágban,
Ő a kiválasztott,
Jézus, Isten rózsafája,
Te vagy a bocsánat. Ámen.
Fodor Lajos

Szóljon hozzá