„Mert sokan járnak másképpen, akikről sokszor mondtam nektek, most pedig sírva is mondom, hogy a Krisztus keresztjének ellenségei,… Mert a mi polgárságunk a mennyben van, ahonnan a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk, aki átváltoztatja nyomorúságos testünket az ő dicsőséges testének hasonlóságára azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindent.” (Filippi 3,18.20-21)
Olvasandó: Filippi 3,15-21
Filippi városa Rómától, a fővárostól távol, a birodalom szélén feküdt, mégis egész gondolkodásmódja, szokásrendszere, jogrendje, életvitele római volt. Ők a Római Birodalom polgárai voltak. Az ókor nagyvárosai: Róma, Korinthus, Efézus messze földön híresek voltak züllöttségükről, romlott életmódjukról. A mély lelki mocsárban minden árunak számított, mindent pénzzel mértek. Árú volt a tisztesség, a becsület, a hűség, az emberi test. Mindent próbálj meg, ami számodra örömet szerezhet!
Pénzzel minden megvásárolható és elintézhető, hirdeti a mindenkori világ, miközben két kézzel kínálja az örömszerzés, élvezetek és birtoklás tág lehetőségeit.
Pál apostol olyan korban szólott, amikor a keresztyén életvitelnek egyáltalán nem volt hagyománya, amikor nagyon is fennállott a veszélye annak, hogy a fiatal gyülekezet Krisztus követni akaró igyekezetében célt téveszt, és rossz példát követ.
A hedonista életszemlélet mindig nagy kisértése az embernek, néha a legjobbaknak is. Sok-sok reklám hirdetése, a felkínált étel, ital, élvezeti cikkek ellenében megpróbálja utolsó pénzünket is kivenni zsebünkből. Ezért aztán munkamániákusokká váltunk, embert, értékeket, szeretteinket félretéve, hogy minél több minden biztosítsa a kényelmünket, az örömünket és boldogságunkat. Bálványunkká vált a munka, kényelmünk biztositéka, igényeink kielégítője. Ma világszerte a szupermarketekben sokkal többen megfordulnak, mint a templomokban, s ehhez még többet kell dolgoznunk. A hedonista ember a modern kor bálványimádója, akinek ura és parancsolója a hasa, aki fogja a vágyainak és kívánságainak.
Pál apostol a földieknek élőket Krisztus népével állítja szembe.
Akárhol éljünk, akár a világ peremén, vagy létünk peremén, mi az Isten Országának a polgárai vagyunk! Az Ő hatalmas munkája által megtanit és formál bennünket a Mennyei Ország építésére! Ő felszabadit bennünket a munka rabszolgaságából!
Május 1 a munka ünnepe lett évtizedekkel ezelőtt, a dolgozó embert középpontba állítva.
Hálát adhatunk a tisztes megélhetésért, de ne csak a földiekre tekintsünk!
Dicsőítsük és lássuk meg azt, Aki megengedi, hogy munkálkodjunk, hogy megkeressük a mindennapok kenyerét, hogy gyarapítsunk, vagyont gyűjtsünk. Aki még pihenőnapokról is gondoskodott számunkra, minden héten, és erre már a Teremtés Hajnalán példát mutatott! Isten megpihent miután kidolgozta magát.
Ő felszabadit bennünket arra is, hogy az Ő Országának, Birodalmának polgárai legyünk! Ne legyünk munkagépekké, legyünk az Ő munkatársai!
Mai pihenésünkben nyugodjunk meg az áldásait érezve és készüljünk a mennyei polgárokhoz illő életre, amelyért Ő munkálkodott és tökéletes munkát végzett, hogy birtokolhassuk mindent Őbenne!
Ámen.
Nagy Erika,
Sárközújlak