“Urunk, te vagy az Isten, ki teremtetted a mennyet s a f ldet, a tengert s minden azokban lev dolgot.”
Ap.Csel. 4,24
Gy ny r hitvall s hangzik a p nk sd ut n meger s d tt gy lekezet tagjainak ajk r l. P ter k s rtetlen l t rnek haza a kihallgat sr l, s akkor mondj k ezt az v ik, h l val telve s jfent megtapasztalva Isten kegyelm t.
Az “Urunk te vagy az Isten-,” kifejez s arr l rulkodik, hogy Isten szem lyes Asr, nem valami t voli, nagyon messzi hatalom, hanem hozz nk tartozik, mi az v i vagyunk, megsz l that , szerethet , m g ha Asr, m g ha Isten is.
J Istent, k zel rezni magadhoz s m g jobb tudni, hogy nem puszt n a ti d, de n pe van neki, aminek te, tagja vagy. Nem vagy egyed l-, r sze vagy egy k z ss gnek.
De persze, Isten is ez az Asr, nem ember s nem teremtm ny, egyedi s nincs hozz hasonl , a minden f l tt ll mint alkot .
“-aki teremtetted a mennyet s a f ldet, a tengert s minden azokban lev dolgot.” Isten teremtett teh t “mindent”, s itt a MINDEN, a l nyeg, mennyen, f ld n, tengerekben lev dolgok, b rmi, ak rmi, valami, iz -, minden! Nincs rajta k v l isten, se t rgyak s letek, se emberek s llatok vagy n v nyek, se elemek, vagy atomok nem l teztek s nem l tezhetn nek Isten n lk l, n la n lk l, a mi Urunk n lk l.
Aki m st gondol, mond, tan t az t ved-, hazudik!
De aki komolyan gondolja, hiszi s vallja ezt, annak az lete gondviselt let, megszabad tott let, kiny lt szem let, b tor, magabiztos, bizakod s rem nnyel telt let, h laad let- Ilyen mert tudja, hogy Isten szereti t, bar tja, t rsa, Atyja, megv lt , megszentel , oltalmaz Ura-, Uram, Urunk.
K v nok neked ilyen letet! men.
Jobb Domokos,
Ombod