„Azután Bethsaidába méne és egy vakot vivének hozzá és kérik vala őt, hogy illesse azt.” (Márk 8, 22)
Márk evangéliumának gazdag eseményvilága mindig is rabul ejtett engem. Nem csak az a sok csoda, a gyógyulások sorozata, a különböző életek jobbra fordulása, hanem az az erő és hatalom, amivel az Úr Jézus Krisztus cselekszik. Ő folyamatosan munkában van, cselekszik az emberért.
Ezt igazolja mai igénk mutató névmása is, az „azután. Azután Bethsaidába méne, olvassuk az Igében.
AZ Úr Jézus oda megy, ahol szükség van reá. Oda érkezik meg, ahol emberek sírnak és fáznak, szomorúak, vagy éppen a sötétben tapogatóznak. Csodálatos az, hogy nem csak egy számunkra nagyon távolinak tűnő világban tud csodát tenni, hanem csodát tesz a 21. század rohanó emberének az életében is.
Megállít ma bennünket is, és kijózanít, megláttatja velünk, hogy az életünk mennyi csodát rejt magában. Milyen nagy gazdagság ma is a szeretet páratlan ajándékának részesévé lenni. Jézus ma is odalép minden beteghez, szenvedő, vakhoz és illeti őket. Elmegy Bethsaidába, meglátogat kórházban, vagy otthoni ágyon fekvőket, ott áll a hátad mögött, amikor a jelzőlámpánál vársz, hogy zöldre váltson a lámpa, fogja a kezedet, s megerősít, átölel, hogy mindörökre veled maradhasson.
Ámen!
Elek Arnold Zoltán
Szatmárnémeti – Németi