“Imé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nekem lesz igazam” (Jób 13: 18)
Folytatódik Jób védőbeszéde, az önmaga igazát védi barátai előtt.
Minden ügynek legalább két oldala van. A vádlottnak joga van védőügyvédet fogadni, aki mindig védette igazát próbálja védeni. A legtöbb per éppen azon múlik, hogy a vádlott mellett milyen tényeket tud felsorolni a védőügyvéd. Fordultak meg már nagy perek azon, hogy védőügyvéd újabb tényszerű bizonyítékokkal állott elő.
Jón nem fogad védőügyvédet, önmaga is képes megvédeni önmagát. Miután Isten annyira összetörte, még arra is jut lelki erejéből, hogy ezt megtegye.
Nekünk van közbenjárónk, Akire rábízhatjuk élet-ügyünket. Jézus Krisztus a mi szószólónk az Atyánál. Ő mondja: “Ha valaki vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt”.
Az Ige második része önteltséget juttat kifejezésre. Jób tudja, hogy neki lesz igaza. Merész kijelentés ez, még akkor is, ha Jóbról van szó. Lehet, hogy barátai előtt igaza lesz, de Isten előtt is? Ez a mindenkori ember kérdése: egyáltalán lehet- e nekem, porszemnyi embernek igazam Isten előtt? Pilátus felteszi a kérdést az elé állított Jézusnak: “Micsoda az igazság?” A keresztyén ember így formálja át ezt a kérdést: “Kicsoda az igazság?” A választ ismerjük.
Igazunkat soha nem tudjuk bizonyítani a Mindenható előtt. A számunkra igazságtalannak tűnő dolgokat is az igazság Istene javunkra tudja fordítani.
Vidd ügyedet Isten elé úgy, hogy meg is valld: Istenem, egyedül Nálad van az igazság, de ha nekem is igazat adsz, ezt se hallgasd el. Ámen!
Fodor Lajos,
Halmi