Kezdőlap / Egyházmegyei hírek / Puskás Csaba egyházmegyei főgondnok beszéde a közös tanévnyitón

Puskás Csaba egyházmegyei főgondnok beszéde a közös tanévnyitón

Hadd kezdjem egy személyes vallomással: megemelem a kalapom minden pedagógus előtt. Én nem lennék rá alkalmas, de nem is kell az legyek. Bevallom, pocsék pedagógus lennék.

Két ok miatt váltják ki a csodálatomat:

  1. Istentől különleges és rendkívüli tálentumot kaptak arra, hogy a gyermekek oktatásával foglalkozzanak. Nem mindenkinek adatik ez meg.
  2. A pedagógus munkájának a tárgya nem holt anyag, hanem élő lélek. Ezért olyan nagy a felelőssége és a fontossága a munkájuknak. A gyermekek életük első szakaszában nagyon fogékonyak mindenre. Kiváló veteményeskert a szívük, lelkük. Nem mindegy, hogy mit ültetünk bele. Egyaránt fogékonyak a jóra is és a rosszra is.

A gyermek-pedagógus viszony komplex kapcsolat, mely nem merül ki a száraz tudásanyag átadásával. A tanár nem csak a beszédével, de az életével, a megjelenésével, a modorával, egész életvitelével is tanít.

Ki tehát a jó tanító? A válasz, Jézus. Tőle tanuljunk meg tanítani. És ha titeket Ő tanít, akkor jó tanárokká váltok. Ha Jézustól tanulok, jól fogok tanítani. Szeretni fognak a diákok, szeretni fognak iskolába járni.

A felekezeti iskolák elsődleges célja nem csupán a száraz tudományos tananyag átadása, hanem keresztyén, istenfélő generáció nevelése. Személy szerint erre a másodikra helyezném a hangsúlyt, mert “mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, de lelkében kárt vall?” Ha gerinces embereket nevelünk, – nem amiatt nevezik annak, mert jó volt matekból vagy kémiából, – hanem azért, mert olyan a jelleme.

Kedves tanítók és tanulók! Tanuljunk tehát Jézustól. Mit is? Azt, hogy Ő szelíd és alázatos szívű. (Mt 11,29) Ez az Ő kétszavas módszertana. Ez legyen a tietek is!

Kívánom, hogy Jézus igazi tanítványai tanítsanak iskoláinkban, és szeretetben, Isten bölcsességgel neveljék gyermekeinket!

Szóljon hozzá