Magyar népi hangszereket, azok történetét ismerhették meg péntek délután a diákok és érdeklődők a Szatmárnémeti Református Gimnázium dísztermében, illetve délelőtt Avasújvárosban és Sárközújlakon. A bemutató során tájegységekre bontva is megszólaltak a népi dallamok, majd a különböző hangszerek sajátos szerepét ismertették meg a hallgatósággal. Bemutatásra kerültek olyan hangszerek mint a hegedű, a brácsa, a bőgő, a pásztorfurulya, a tilinkó, a kaval, a citera, a koboz és az ütőgardon.
A Református Gimnázium diszterme megtelt népzene iránt érdeklődőkkel. A Szatmárnémeti Híd Egyesület, és a magyarországi Lajta-Szeret Egyesület közös együttműködésének köszönhetően ifjúsági ismeretterjesztő népzenei előadások kerültek bemutatásra a pénteki nap folyamán, előbb Avasújvárosban, majd Sárközújlakon, végül pedig a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban, mégpedig azzal a céllal, hogy a szervezők megismertessék a diákokat a népi hangszerekkel, és felkeltsék bennük az érdeklődést azok iránt, tanulás, illetve a jövőben különböző népi zenekarok létrehozása céljából.
A délutáni eseményen Póti Eduárd iskolaigazgató köszöntötte a jelenlévőket: „A hagyományokat nem csak őrizni, hanem művelni is kell, éppen ezért egy olyan program kezdetén vagyunk, amikor terünk és lehetőségünk is van arra, hogy egymástól tanulva, együtt fejlődve, későbbi programokon is részt véve, valódi hagyományőrzők lehessünk. Most elsősorban a népzenére, és a népzenei műveltségre gondolunk. Látjuk azt, hogy az elmúlt időszakban, Szatmárnémetiben egyre inkább kezdenek ezek a hagyományok feléledni, gondolok itt első sorban a táncházmozgalomra, és azokra a tánciskolákra, kézműves mesterekre, akik előszeretettel adják át tudásukat. Viszont ha van valami ami Szatmáron hiányzik, és ennek hiányát rendszeresen érezzük, a jó népzenész együttesek, akik táncházakon ott legyenek velünk, vagy éppen tanítsák fiataljainkat. Most mindannyian azért vagytok itt, mert szeretnétek tanulni és reméljük, hogy mindannyian kíváncsiak vagytok mi is történik itt. Ezért remélem nem lesz hiábavaló ez a rendezvény, és a jövőben tovább dolgozhatunk a felsorolt célok érdekében” Ezt követően Krakkó Rudolf, a Híd Egyesület elnöke köszöntött, elmondva, hogy a Híd Egyesület megalapítása óta folyamatosan igyekszik hagyományőrző eseményeket szervezni. Ugyanakkor ők is egy helyi hiányosságnak vélik a népzenei oktatás, és a népi zenekarok hiányát, annak ellenére, hogy lenne erre igény szerte a megyében.
Örömét fejezte ki, hogy sikerült megismerkednie Hunyadi Péterrel a Lajta-Szeret Egyesület vezetőjével, aki konkrétan ezt a területet próbálja lefedni szerte a Kárpát-medencében. Ő azonna felvállalta, hogy amennyiben Szatmárnémetiben és annak környékén igény mutatkozik rá, eljönnek és megtanítják azokat a fiatalokat népi hangszereken játszani, akik népi zenekarokat szeretnének alapítani. Ugyanis ha erre lesz igény, akkor a jövőben pályázati lehetőségeket kihasználva, rendszeres alkalmakra kerülhet sor, amelyek révén a fiatalok elsajátíthatják a különböző hangszerek használatát.
Hunyadi Péter, a Lajta-Szeret Egyesület vezetője annyival egészítette ki az előtte szólókat, hogy a hagyományőrzés mind az a dolog amit a régi dolgokból az emberek megőriztek a jelen számára, ezáltal részesévé téve ezeket a némi és a nemzeti kultúrának.
A bemutató végeztével a diákok, és az őket elkísérő szülők és pedagógusok nagy tapssal jutalmazták az előadást.
