Kezdőlap / Egyházmegyei hírek / Kölcseyre emlékezett a Református Gimnázium iskolaközössége

Kölcseyre emlékezett a Református Gimnázium iskolaközössége

Forrás: Szatmar.ro

Hálaadó istentisztelet keretében emlékezett a Himnusz költőjére, Kölcsey Ferencre a Szatmárnémeti Református Gimnázium iskolaközössége a Magyar Kultúra Napja alkalmából.

Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján a Láncos templomban emlékeztek Kölcseyre diákok és tanárok. Ilonczai Zsombor iskolalelkész igehirdetése után a Református Gimnázium kórusának és nyolcadikosainak műsorára került sor, majd Szilágyi Éva magyartanárnő tartott rövid előadást, melyben a himnusz műfajáról és Kölcsey Himnuszának történtéről beszélt.

„Százkilencven éve, 1823. január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett; e napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. Hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először. ” – kezdte beszédét Szilágyi.

A 190 éves Himnuszt a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, hivatalosan azonban csak az 1949-es alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. Irodalomtörténészek kimutatták, hogy a költemény valószínűleg nem egyetlen napon született. Egyes gondolatok, kifejezések föllelhetők Kölcsey korábbi műveiben, más gondolatok pedig a még korábbi magyar irodalomban.

A magyaroknak még egy nagy mű kínálkozott a himnuszi rangra: Vörösmarty Mihály Szózata. Megjelenésekor, 1836-ban így ajánlják mindenki figyelmébe – már akihez eljutott az Auróra című almanach -: „…reményljük, nem fog elhangzani figyelem ‘s hatás nélkül, és ohajtjuk is, hogy a szózat tettet szüljön…”

A Szózat zenéjére 1843-ban, a Himnusz zenéjére pedig 1844-ben meghirdetett pályázat óriási érdeklődés mellett, óriási sikerrel zárult. Mindkét dalmű (Egressy Béni és Erkel Ferenc szerzeményei) – bár egyik sem énekelhető könnyen -, rövid időn belül kedvelt lett és elterjedt. Erkel Ferencnek – a Nemzeti Színház karmesterének – díjnyertes, a Himnuszra írt pályaműve a várakozásnak megfelelően – már a születése pillanatában – nagy reményekre jogosított.

„A Himnusz szövege és maga a kotta hamarosan több kiadást megért, különböző korokban ugyan különböző sűrűséggel, de rendre követték egymást. A magyar nemzet himnuszává tulajdonképpen a közakarat, közmegegyezés tette. A hivatalos elismerés azonban évtizedeken át késlekedett, az csak 1990-ben történt meg, amikor nemzeti jelképeink sorába a címer és a zászló mellé a legfiatalabbat, a Himnuszt is Alkotmányunkba iktattuk” – magyarázta a tanárnő.

A történeti adatokban gazdag műsor után Ary Dalma VIII. osztályos diák szavalatában hangzott el a Kölcsey legismertebb költeménye, majd a megemlékezés a Himnusz közös éneklese zárult.

 

Szóljon hozzá