Kezdőlap / Egyházmegyei hírek / Király Lajos: Egyház és kultúra

Király Lajos: Egyház és kultúra

Forrás: SZAMOS Kulturális, társadalmi, közéleti folyóirat * 2020. február * II. évfolyam 2. szám

Nem könnyű feladat arra a kérdésre válaszolni, hogy az egyházi kultúra mennyire népszerű ma, annak ellenére, hogy az angol költő, William Blake szerint is „minden kérdésre, amit föl lehet tenni, van válasz.”

A kérdés nehézsége abban is rejlik, hogy deduktív vagy induktív elméletalkotással szükséges lenne felépítenünk egy olyan tételrendszert, amelynek segítségével hipotézisek, illetve konkrét megfigyelések alapján általános alapelveket fogalmaznánk meg arra vonatkozóan, hogy mi is a keresztyén kultúra. Úgy gondolom, hogy a maga teljességében erre a kérdésre lehetetlen válaszolni, hiszen a keresztyén kultúra a tenyerén tartja az oktatás, a művészet, a teológiai tudományok és számos más egyházi kultúra-panelt.

Szűkítve a lehetőségeket, és Hézser Gábor gondolatait kölcsönözve abból a megállapításból indulunk ki, hogy „a kommunikáció nem más, mint kultúra”. Az egyház pedig évszázadokon és évezredeken át az elsődleges feladatának a KOMMUNIKÁCIÓT tartja, azaz Isten üzenetének átadását a hallgatóságnak, azzal a bibliai reménységgel és elgondolással, hogy a „hit hallásból van” (Róm. 10,17).

Kétségtelen, hogy egy kultúra akkor „él”, ha művelik, ami ide vonatkozóan azt is jelenti, hogy naponta kell aktualizálni az egyházban is a kommunikációs kultúránkat. Ezzel kapcsolatosan megszívlelendő Martin Buber vallásfilozófus gondolata, aki azt mondta: „Isten nem mondja: Az az út hozzám vezet, ez pedig nem”, hanem: „Bármit teszel is, hozzám vezető úttá válhat, ha úgy teszed, hogy hozzám vezessen”. Ez a megfogalmazás arra is figyelmezteti a mindenkori egyházi kommunikációt gyakorlókat, hogy nemcsak a megszokott, régi klisék mentén kialakult, megkövesedett és megkérdőjelezhetetlenné vált kommunikációs formák vezetnek Istenhez és egymáshoz.

Szerintem addig marad népszerű és gyógyító hatású az egyházi keresztyén kommunikációs kultúra, ameddig Isten üzenetének a fundamentumán állva képes a megújulásra, és kommunikációja „a másik másságától, az idegentől való félelmünk megszelídítése és a másokhoz való hasonlóságaink megkülönböztetését” jelenti.

Király Lajos

Szóljon hozzá