Elbúcsúzott a Szatmárnémeti Németi Református Egyházközségtől Vajda Szabolcs segédlelkipásztor, aki önálló lelkipásztori kinevezést kapott a Nagykárolyi Egyházmegyébe bekebelezett Iriny-Érdengeleg-Mezőterem Társegyházközségbe.
Új kenyér ünnepén szolgált utoljára istentiszteleti keretek között a leköszönő segédlelkész, aki egy év után adja át helyét a következő segédlelkésznek. Az ünnepi igehirdetés textusa a János evangéliuma 6,47-56-ig terjedő szakasza volt, amely alapján arra hívta fel a figyelmet a segédlelkész, hogy: „A kenyér, az étkezés nagyon fontos az ember életében, és meghatározza a mindennapjainkat. Eszünk, hogy legyen erőnk dolgozni, és azért dolgozunk, hogy legyen mit ennünk. A testünknek szüksége van a kenyérre, az ételre, mert másképp éhen halnánk. És ha a test meghal táplálék nélkül, úgy a lélek is, ha nem kap táplálékot, elgyengül és meghal. Jézus mondta: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem Isten minden Igéjével. A kenyér az étkezés tehát nagyon fontos az életünkben. Meghatározója, fontos eleme egy-egy nagyobb eseménynek, ünnepnek. Legyen az akár vidám, mint egy keresztelő, konfirmálás, házasságkötés, mindig meg van terítve az asztal. De ha szomorúbb eseményben van részünk, úgymint egy virrasztó vagy temetés, azért ott is van egy falat kenyér. […] Kenyeret lehet enni akár reggel, akár délben, akár este. Azt mondja Jézus: Én vagyok az életnek kenyere. Vajon tudunk-e belőle táplálkozni, vele betelni, akár reggel, akár délben, akár este? Engedjük-e, hogy jelen legyen az életünk minden helyzetében, legyen az akár vidám és örömteli, akár fájdalmas és szomorú? […] A templomban pedig úrvacsorát osztunk. Ez is egy étkezés. Sőt a legmeghittebb és legszentebb étkezés, a közösség vállalása Jézus Krisztussal, maga az ünnep.”
Az igehirdetést követően, Kiss József lelkipásztor-főjegyző úr köszönte meg nemcsak az ünnepi szolgálatot, hanem az elmúlt egy évet is segédlelkészének, akiről elmondta, hogy kedves menyasszonyával együtt ő konfirmáltatta őket 2010-ben, amikor beszolgáló lelkész volt Ombodon. A kedves szavakat ajándék is kísérte, majd a segédlelkész kapott ismét szót, aki megköszönte principálisának a sok-sok jó tanácsot, hasznos tanítást a jövőre nézve; a presbitérium és nőszövetség kedvességét, jóindulatát; az ifjúságnak a jó hangulatú péntek estéket – külön kiemelve a bibliaismereti vetélkedőt, szike-focikupát – valamint az idén konfirmáltaknak a kirándulásokat és a tábort, amely mindig kedves emlék marad a szívében.
Az istentisztelet úrvacsorával folytatódott, a parókus lelkipásztor végezte az ágendai szolgálatot és szép számmal járultak a hívek a kegyelem asztalához. Az egész ünnepség szeretetvendégséggel zárult, melynek keretében személyesen is elköszönhettek a segédlelkésztől. Vajda Szabolcs életéré, szolgálatára és családjára Isten gazdag áldását kérjük.