Kezdőlap / Egyházmegyei hírek / Kezébe adott mindent – Újévi gondolatok

Kezébe adott mindent – Újévi gondolatok

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület kegyes népe a 2021. esztendőben a következő vezérlő Ígét követheti teljes reménnyel:

„Az Atya szereti a Fiút, és kezébe adott mindent.” (Ján.3,35)

Keresztelő János Krisztus Jézusról szóló gyönyörű hitvallását követi az a kijelentés, amely a hit és engedelmesség kapcsán kiemeli a fenti kulcsüzenetet. Az teremtő Atya szeretete Fiában valósul meg, azaz Isten szüntelenül építő szándéka a Megváltó munkája által jut eredményre. A Szentlélek közreműködése nem engedi, hogy elbizonytalanodjunk, ezért hozza ajándékba a hitet és késztet engedelmességre. Erőnkfelettinek érzékelt megpróbáltatások után, ugyanakkor az ismeretlen, de sokkal több jót nem ígérő jövőnk előtt lélekerősítő, ha szívközelbe engedjük a nekünk szóló felszabadító, valamint alkotó nyugalmat tartalmazó üzenetet. Ahhoz, hogy hívő létünk ne sodródjon kétségeskedő tömeghisztériába, kételkedők ne bizonytalanítsanak el már megtapasztalt keresztyén értékek aranyfedezetében, és ne tudja senki a sátánit követendő életelvnek beállítani, szükséges magunknak és másoknak is Isten szavát időszerűségében értelmezni.

Minden a Fiú kezében van! Őróla írja a Jelenések könyve:”Én vagyok az Alfa és az Ómega, így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható.”(Jel.1, 8) A mindenható Isten térben és időben, mindenhol és mindenkor uralja az egész világot, az űr végtelenségét és a föld leghitványabb sarkát egyaránt. Uralja a kezdetek előtti időt és a csak általa tudott elkövetkezendőket. Közben uralja a legfennségesebb uralkodók idejét, a legrafináltabb vallásalapítók korát, a halhatatlanság önámítóinak életét és a diktátorok halálát. A titkok kijelentője hét arany gyertyatartó között látja a Mindenhatót, akinek jobb kezében hét csillag volt.(Jel.1,12-16) Krisztus kezében van minden, azaz a gyülekezetek és az angyalok. A teljesség száma feljogosít bennünket, hogy kijelentsük a keresztyéneket üldöző világban, az egyház ellen vétkező társadalomban, a gyülekezetek békéjét megrontó álhívek között, hogy senki ne reménykedjen abban, hogy Krisztus testét (anyaszentegyházat) térdre kényszerítheti. A jelenések tanúja viszont, térdre kényszerül, mint egy halott az élmény és a hódolat következtében. Az a kéz, amelyben minden ott van, ebben a pillanatban megpihen az alázatos fején, mint annak idején, amikor halottat támasztott, vagy beteget gyógyított. (Jel.1,17) Most nemcsak az élet tér vissza a halál helyére, hanem olyan szavak, amelyek méltán örök érvényűek:”Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a pokol kulcsai.”(Jel.1,17-18) A Mindenható, a mindenütt és mindenkor jelenvaló azzal vigasztal, hogy nem engedi az övéit félni, hiszen bezárta a poklot és utat nyitott a menny felé. A tér és idő korlátai hitet gyarapító dimenziókkal gazdagodott. Ez is az Ő mindeneket birtokló keze által.

A hívő és engedelmeskedő menekül meg a pokol kárhozatától, és számára készíti elő a helyet a mennyben. A mindenkori embernek, így nekünk is kérdés és gyakran élénkülő feszültség az, hogy mi lesz velünk és a mieinkkel. Ezt az idegrendszert feszítő kérdést egyesek tagadással, mások feledékenységgel, vagy racionalizálással igyekeznek mellőzni. Az elhárító mechanizmusok ideig-óráig hasznosnak tűnnek, de önmagukban megkopnak és az élet legmakacsabb fergetegeiben becsődölnek. A megsemmisülő elhárítási kísérletek mögött egyre felerősödnek az addig is lappangó lelki zavarok. Ha csak az elmúlt száz esztendő nemzetünket ért tragédiáit vesszük leltárba, vagy földrészünk vezetőinek naprakész eszement magyarellenes támadásait, akár nemzeti kollektív pszichózisról is szólhatunk. A kollektív pszichózist egyen egyenként külön intenzitással éljük át a súlyos megbetegedés és a hangulatromlás közötti fokozatokon.

Akinek minden a kezében van,”odament, és átvette a könyvet a trónon ülő jobb kezéből. (Jel.5,7) Az Atya a Bárány kezébe helyezte a könyvet, közben a szentek imádságából ezt halljuk:”Méltó vagy arra, hogy átvedd a könyvet, és feltörd annak pecsétjét, mert megölettél, és véreddel vásároltad meg őket Istennek…”(Jel.5,11) A lelki zavarok megelőzhetőek, sőt már az enyhébb idegfeszültségek is, ha hisszük, hogy az Aki kezében tartja a könyvet minden hívőt és engedelmest megváltott és bepecsételt az örökkön élők könyvébe. A vértanúk sora nem ért véget, sokan halnak meg keresztyén hitükért az elkövetkező, általunk is végig szemlélendő rövidebb, vagy hosszabb időszakban. Azonban, azt is tudnunk kell, hogy a vértanúk hosszú névsora kiegészül az üldözöttekkel, a kényszerek közé nyomorítottakkal, a kisebbségi komplexusba alacsonyítottakkal, a méltóságuktól megfosztottakkal, a becsületükben megsértettekkel, és a sor még igen hosszú! A hetedik pecsét feltörésekor először felszáll „a füstölőszerek füstje a szentek imádságaival az angyal kezéből az Isten elé.”(Jel.8,4) Elkezdődik az ítélet, amely az oltár tüzét küldi a földre, de amely nem fog halált osztani azoknak, akikért szólt a szentek imádsága, amely az angyal kezéből az Isten elé került.

Az, Aki mindent a kezében tart és soha meg nem érdemelt megszabadító szeretettel érkezett és maradt ebben az ember által állandóan megrongált világban, meghagyja a köteles feladatot is. „Menj el, vedd át a nyitott könyvet, amely az angyal kezében van…”(Jel.10,8) Vedd Isten Ígéjét, hírdesd alkalmatlan időben is, hogy eljusson minél több veszni látszó emberhez. Hitünk és engedelmességünk felismerte és meghatározta keresztyén létünket, de segítségére kell lennünk az úton lévőknek, az elakadóknak, a meghátrálóknak és minden tesvérünknek.

Mindent a kezében tart Krisztus! Nem zárhatjuk le egyházkerületünk 100 éves múltját úgy, hogy abban minden a véletlen szeszélyek és a szeszélyes véletlenek műve. Minden kiderül a valóságról, mint, ahogy az is, hogy mi könnyen elfogadtuk a száz éves besorolásunkat az egyházunk történelmében. Nekünk, 1557-től, a Tiszántúli egyházkerület születésétől kell számolnunk történelmi fogantatásunkat. Kisebbségi létünk, torzszületésünk és árvaságunk mindössze földi hatalmak ördögi játéka. Önbecsülésünk ott erősíthető, ha vállalni tudjuk, hogy mindezek ellenére hittel és engedelmességgel követjük azt, Aki kezében tart mindeneket!

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület minden tagjának legyen boldog az új esztendő, kényszerű megalapításának évszázados évfordulója pedig legyen az elszánt bizalom ideje, hogy semmi sem fogja hitét és engedelmességét elfordítani attól, Aki kezében tartja a következő évszázadainkat is!

Nagyvárad, 2021 Újév

A békesség kötelékében!

Csűry István

Szóljon hozzá