Szatmár-Szigetlanka református templomában a vasárnap délelőtti istentiszteleten a fiatalok verses-, énekes műsorral adtak hálát teremtő Istenüknek azokért, akik felnevelték, ápolták, vigyázták őket.
Az igehirdetés előtt Balog Zoltán kántor kíséretében, az ifjak és konfirmadusok élő Urukat dicsőítették, énekelve: „Karjaid tartanak, tudom, biztos oltalom, szerelmed. Tied vagyok, csak benned hiszek, s ez nem változik meg, ígérem. Hozzád tartozom Uram…” Ezután Liszkai Keyti szavalta el annak a szatmári költőnek a versét, akinek szobra éppen a lankai templom előtt díszeleg, Dsida Jenő hálaadása minden gyermekei szív őszinte bizonyságtétele. A fiatalok végül énekben tudatosították a gyülekezet minden tagjával, hogy Isten mindenkit eredeti embernek teremtett, erre pedig eszközül az édesanyákat is felhasználta gondviselő Istenük.
Rácz Ervin beszolgáló lelkipásztor igehirdetésében a vakon született ember meggyógyításáról beszélt. (János evangéliuma 9) A sorozatprédikáció második részében az erdődi lelkész elmondta, hogy Jézus csodatette valójában teremtés volt. Ahogy a Biblia első lapjaiban a Teremtő, úgy ebben a történetben Isten teljhatalmú Fia a föld porát használja arra, hogy alkosson. Így akar adni nekünk is új szívet, mert aki Krisztusban van, új teremtés az. Az édesanyák, a szülők Isten teremtő és gondviselő szeretetében munkatársak. Isten karjai tartanak, de a szülők és a gyülekezet tagjai is Krisztus Kinyújtott Kezének Közösségévé válhatnak.
