Kezdőlap / Egyházmegyei hírek / Erdődi stand a “Megújuláson”

Erdődi stand a “Megújuláson”

Megyénk bővölködik reformátorok, reformációért sokat tevékenykedő történelmi személyiségek, helységek emlékeivel. Azonban minden túlzás nélkül elmondható, hogy Erdőd mindezek közül a legfontosabb. A „Megújulás – Együtt az egyházmegye” nevű programban, szeptember 2-án, az új központban egy stand áll majd a járókelők rendelkezésére, hogy jobban megismerjék a „magyar reformáció bölcsőjét.”

Mint sokak által ismeretes, a Bükk-aljai városkában tartották Kárpát-medence első magyar reformációi zsinatát 1545-ben. Ennek emlékét a kicsi gyülekezet évről évre őrzi és ápolja. Tavasszal a Kopácsi István Egyháztörténeti Vetélkedőt több mint száz fiatallal, ősszel pedig a Drágffy-bált szervezi meg.

A történelmi Szamár vármegye tehát nagy szerepet játszott abban, hogy a reformáció elterjedjen a magyarság körében. Drágffy Gáspár főúr, aki idén kereken 501 éve született, 1545 szeptemberére hívja össze Kárpát-medence első zsinatát, ami meghatározta a környék reformációját.
Míg Luther 95 tételben határozta meg a reformáció lényegét, addig az erdődi zsinaton 12 pontban állapította meg ezt 29 lelkész, köztük Kopácsi István, Batizi András és Thordai Demeter. Érdekes módon, még az úrvacsoratanban és a gyónáshoz való viszonyulásban másként gondolkodtak, de ebből is látszik, hogy a reformáció folyamatos volt, és az erdődi zsinat is része volt ennek a folyamatnak, amit követett többek között Óvári is 1554-ben.
Az első erdődi zsinat cikkei címszavakban:

A KERESZTYÉN HITVALLÁS CIKKEI, melyeket Erdődön a magyarországi egyházak lelkipásztorai az 1545-dik év szeptember 20-dik napján összeirtak.
• A Szentháromságról.
• Isten fiáról, az egyetlen közbenjáróról.
• A bűnös embernek Isten előtti megigazulásáról.
• Mi és minő legyen a megigazitó hit..
• A jó cselekedeteket hány és minő okokból kell mivelni.
• Két szentség, a keresztség és urvacsora és azoknak kiszolgáltatása s eredményei.
• A meghalt szentekről, a kiket jótetteik követésével, hivatásuk és szeretetök becsülésével, nem pedig segélyül hivással kell tisztelni.
• A keresztyén szabadság fokozatai.
• A hármas gyónásról vagy bűnvallásról s miért kell a fülbegyónást az egyházban fenntartani? Három okból: 1. a tudomány, 2. a vigasz, és 3. a felmentés végett.
• Az egyház fejéről, a ki a Krisztus nem pedig a püspökök sorrendi utódsága.
• Miért távoztunk el a püspökök sorrendi utódságától? Isten parancsából.
• Egyetértés az ágostai hitvallással.

Szóljon hozzá