A csal di prizm n megt rhet minden nevel si j sz nd k, akarat, v gy, ha nem a p lda, hanem a k v lr l t rt n ir ny t s pr b lja befoly solni a gyerek jellem t. A sz l s a pedag gus akarva-akaratlan a saj t szeml leti s cselekv si m dj t adja t a gyereknek. Az iskola valamilyen t vhitn l fogva csak a gyerek oktat s val foglalkozik, pedig nagyon sok esetben a sz l re is r f rne a nevel s. Tal n ebben k l nb zik az iskol t l a templom, ahol egyszerre, egyforma ir nyt kap a sz l s a gyerek.
Aki ld sk nt tekint a gyermek re, nem csak arra t rekszik, hogy az testben fejl dj n s er s dj n, hanem hogy l lekben is. Arra is t rekszik, hogy a gyermek ben folytat djon mindaz, amit elkezdett, hogy gyermeke v ltsa val ra azt, amire k ptelen volt. Az a sz l , aki ld sk nt n z gyermek re, nem mag val van elfoglalva, hanem gyermek vel, fel lteti lmaira s akkor tartja mag t sikeresnek, ha azokat az lmokat a gyermeke elkezdi val ra v ltani. Az a sz l p ros, amelyik ld sk nt tekint gyermek kre, gy l, hogy folyton abban rem nykedik minden mozzanatukat ellopja a gyermek, mindenben ut nozni fogja ket.
A gyermek lelki fejl d s t a csal d biztos tja. Szem lyis ge gy fejl dik, hogy elkezdi ut nozni a sz leit. Egyre t bben rzik, hogy nem tudj k kiel g teni lelki sz ks gleteiket. T rstalann v lnak s nem tudnak teljes emberi letet lni. Ekkor d bbennek r , hogy az ember t rsas l ny, a legjobb t rs a h zast rs s a gyerek, ha ez a kett nincs mellette, tal n m g f l ember sem lehet. Sokszor a h zast rs s a gyerek is kev s, ha a csal d nem m k dik. Er s rzelmi sz lak, er s k t d sek kellenek ahhoz, hogy ne csak az rz ketlen egy ttl tb l lljon a csal di let. A test s l lek k z s haz ja a templom. Templom a k z ss gben, templom a csal dban, ahol ketten-h rman mindig egy tt vannak, s templom, amikor valaki egyed l pr b lja tgondolni: mit kellene tenni, hogy minden szebb, jobb, t k letesebb legyen.
Elek Gy rgy