A két helység között lelki híd ível. Jellemzői: hetedszeri találkozás, „eltestvériesedés” az Úrban, lelki épülés egymás hite által, rácsodálkozás arra, hányféle módon lehet Istent dicsőíteni és Neki hálát adni mindenért.
Február 23-án, az Apai Református Egyházközség lelkipásztora, presbitériuma és kórusa egész napos szolgálatra érkezett a goroszlói testvérgyülekezetbe.
Az imahét nyitó istentiszteleten Nagy Róbert lelkipásztor, a 2Mózes 19, 5-6 alapján tolmácsolta az Úr üzenetét, mely által megérthettük, hogy nem érhet el nagyobb rangot és megtiszteltetést az ember a földön, mint a szent néphez tartozni Istennek félretettként. Mi lehet nemesebb feladat, mint továbbadni, amit kaptunk?!
Nt. Sándor András, goroszlói lelkipásztor, megindítóan őszinte és fájdalmas bizonyságtétele nagy kérdő- és felkiáltó jeleket hagyott a szívekben. Tőle kapta az apai kórus a lehető legnagyobb méltatást, hogy: „Istentől jövő erő áradt” a lelkes éneklésből. De mi is éreztük, hogy „ez az a nap, amit az Úr rendelt” számunkra. Különös kegyelméből jó néhány szemről lehullt a pikkely, és sok szív rendült meg másképpen, mint eddig. Tökéletes nap volt, amelyen ránk áradt az Atya és elhívott szolgái értünk való féltő szeretete. Hangzott a bíztatás: szülessünk egymásnak is testvérül a bajban. A nehéz és közös terheket együtt hordozzuk: lelkipásztorok, presbitérium, gyülekezet: „szeretetben összeforrva, egy közös test tagjai” – ként.
Pálhegyi Feri bácsi előadása, melyet videóról néztünk meg, mélyen elgondolkodtatott és figyelmeztetett, hogy a Szentírás ma is megáll, és halálosan komolyan kell venni. Nem a Szétdobáló árjában sodródni döglött halként, hanem EGYÜTT úszni, szemben az árral, mint az ÉLŐ pisztrángok. Ezek az utolsó idők, ezért MA kell kimondani a döntő szót, hogy mindennél jobb az Atyával való közösségben élni! Ne aggódj, a többit elvégzi benned az Ő nagy szeretete és kegyelme!
A szeretetvendégségek soha nem tapasztalt testet és lelket megelégítő áldott órák voltak. Mennyivel jobb ízű a falat, ha kísérői: bátor bizonyságtételek, hangos imák, közös éneklések. A Szentlélek buzdítására, megoszthattunk érzéseket, gondolatokat, átélt tapasztalatokat Isten szüntelen jelenlétéről életünkben.
Köszönet és dicséret elsősorban nem embereknek kell, hogy szóljon, hanem Mennyei Édes Atyánknak, aki szélesre tárt karjaival egybeölelt bennünket. Házigazdáinkra Isten gazdag áldása szálljon, mert jó eszközei voltak Urunknak. E nap megerősítés volt azok számára, akik mindvégig megmaradtak az első szeretetben, de még nagyobb nyereség volt azoknak, akik talán most érezték meg az első szeretetet. Különös fény ragyogta be e napot, mert a szívek és arcok is ragyogtak. Megízlelhettük, amit Isten számunkra készített. Ha Ő Szent Fiában mindent nekünk adott a kereszten, akkor higgyük el, hogy egytől-egyig fontosak vagyunk a számára. Soha nem felejtjük el a felhívást: válaszd a Jézusban felkínált ÉLETET, mert csak az itt elkezdett életnek lehet folytatása az örökkévalóságban Őnála!
Szeretettel: egy hálás kórustag.
