“Megv ltom ket a Seol hatalm b l! Megv ltom ket a hal lt l! Hol van a t vised, , hal l? Hol a full nkod, Seol?” (H se s 13, 14)
Olvasva a H se s k nyv t szinte rthetetlen l llunk Isten n p nek t m rdek gonoszs ga el tt. Hogy lehet az, hogy egy n p, amelyik annyi j s got, t r d st s szeretetet tapasztalt Isten r sz r l, ton tf len j tev je ellen cselekszik? Nem f r az ember fej be, hogy valaki p rtfog ja ellen van. Ez bizony tudathasad sos llapot. K v l ll k nt csakugyan helyt ll ez a meg llap t s. Csakhogy nek nk nem k v l ll k nt kell l tnunk ezt a magatart st. Mert m s dolog k v lr l n zni valamit, s eg szen m s bel lr l. Mostan ban gyakran megn zem a telev zi ban a “Maradj talpon” c m vet lked t, s csod lkozom azon, hogy n melyik j t kos, aki egy bk nt magas k pzetts g , diplom s l t re, egyszer nek mondhat k rd sekre nem tudja a v laszt. Mindezt k nyelembe helyezkedve, a t v el tt, izgalommentesen fogalmazom meg. De ppen egyik-m sik j t kos vallotta be, hogy nem ugyanaz a helyzet, ha az ember nem a t v el tt, henem a st di ban pr b l bizony tani.
K nny valaki felett p lc t t rni k l n sen gy, hogy az ember semlegesnek gondolja mag t. Azt mondani a zsid kr l, meg rdemlik sorsukat, hisz l m a teljes sz vets gi le r s t bbnyire csak Isten ir nti engedetlens g kr l, b nt b nre halmoz viselked s kr l sz l. Ez t nyleg gy van. De vajon csak r luk mondhat el mindez? Vajon mi k l nbek vagyunk t l k? Amikor J zus az t lkez sr l tan t a Hegyi besz dben t bbek k zt azt mondja: vesd ki el bb a te szemedb l a gerend t, azt n a m sik b l a sz lk t (Mt. 7,3). A r mai lev lben pedig ezt olvashatjuk: “Annakok rt menthetetlen vagy h ember, b rki l gy, aki t lsz: mert, amiben m st meg t lsz, nmagadat k rhoztatod, mivel ugyanazokat m veled te, aki t lsz” (R m. 2,1).
Vizsg ld meg csak az elm lt napodat, gy gondolod nincs benne semi kivetnival , valami, ami Istennek nem tetszik? n tal lok az eny mben, .s nem is kell sok ig keresg lnem. De azt hiszem nem t vedek, ha azt mondom, te is tal lsz ilyet a tiedben. Adventbe l pve ideje szint n Isten el llni s v gre t redelmesen beismerni, rajta k v l nincs m s szabad t (H s. 13,4c). Meg talkodott b n s volta ellen re az Asr megmenti n p t a Seolb l – ezt g ri nekik a pr f t n kereszt l. Milyen j , hogy mi m r megtapasztaltuk ezt J zus Krisztusban! Val ban?! Ha igen, akkor lj nk ehhez m lt m don ezut n. men.
Szil gyi Bal zs,
Szatm r-L ncos