“Grádicsok éneke; Dávidtól. Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem, szemeim sem láttak magasra, és nem jártam nagy dolgok után, erőmet haladó csodadolgok után; Sőt lecsendesítém és elnémítám lelkemet. A milyen az elválasztott gyermek az anyjánál; mint az elválasztott gyermek, olyan bennem az én lelkem. Bízzál Izráel az Úrban mostantól fogva mindörökké!” Zsoltárok 131
A 120-134. zsoltárok a Grádicsok zsoltárai, amelyeket a grádicsok énekeinek vagy felfelé haladásnak neveznek. Minden valószínűség szerint akkor használták ezeket Izráelben, amikor felmentek Jeruzsálembe évente háromszor, hogy megüljék az Úr ünnepeit. Ezek valóban a felfelé haladás-zsoltárai, mert egyre magasabbra jutunk, amikor olvassuk őket és elmélyülünk a mondanivalójukban. Hívő lelki alázatosságra nevelnek és igazi istenfélelemre, Istentől való függőségre.
A 130. zsoltár könyörgés bűnbocsánatért, várakozás bőséges irgalomra, valamint a Megváltásra, amely meg van ígérve népének. A 131 zsoltár Izráel megalázkodását mutatja, ahogyan az Úrban reménykedik. Ezután következik a 132 zsoltár, amelyben a Sion és Királya jelenik meg prófétai úton.
Advent bűnbánati hetében végigjártuk ezeket a grádicsokat, és életünk eddigi idejében is, felfelé haladtunk az Isten megismerésében, és a jövőben, a Kegyelem Adventjében így juthatunk lépésről lépésre Hozzá közelebb.
Ez a zsoltár arról beszél, hogy a Hit életforma. A hívő ember Istenre figyel, az Ő áldása fontosabb mindennél, és ezért másokkal szemben nem önző, nem kíván elérhetetlen dolgokat.
Ez az életforma boldogságra segít. A boldogságról azt mondja a zsoltár, hogy annak útja a józanság, a megelégedés és bizalom Istenben. Ez a bizalom az egyháznak megbízatás is: elvégezni feladatát. Most és mindenkor lehet bízni Benne, mert megváltott a haláltól és az örök élet reménységével ajándékozott meg. Jézus halálával megváltott, a napok végén visszajön és átvisz az örök dicsőségbe. Ezért bizalmunk az örökkévalóságra szól.
Sohasem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Ő megtartja Ígéreteit és a mi reménységünk már beteljesedett Jézus Krisztusban! Amilyen az elválasztott, megszoptatott gyermeknek a bizalma, megelégedése, biztonságérzete az anyja iránt, olyan kell legyen bizalmunk Isten iránt!
Ebben a zsoltárban a megszólító Isten által megszólított ember elkezd beszélni, mint gyermek az apjához… Ez a zsoltár életed Adventjében legyen a te imádságod! Ámen!
Nagy Erika
Sárközújlak