„A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyõzõdés.” Zsid 11,1
A nyári szárazság idején találkoztam egy ismerősömmel. Esernyő volt a kezében. Büszként mutogatta és mondta, hogy ez a hit.
Ha van meghatározás a Bibliában, akkor elmondhatjuk, hogy a fenti Ige a hit szabálya. Reménylett dolgok. Te mit remélsz ettől a naptól vagy héttől? Ha valóságosat, akkor meglesz. Ha a reményed nem csalfa és vak, nem csak áltatás és altatás, akkor meglesz. Nekünk keresztyéneknek van egy csodálatos reménységünk, mégpedig az, hogy a feltámadás fényében láthatjuk ezt az életet. Aki megpróbálta már így szemlélni életét, egészen másképpen mérlegelt minden szituációban.
Hatodik érzék! A látás nem függ a hallástól, az ízlelés nem függ a tapintástól … Kisegítik az érzékek egymást, de nem mondhatjuk el azt a mondatot, hogy: mivel nem látom, nem hallom, vagy szagolom, ha tapintom! Ugyanilyen értelmetlen mondat az is, hogy: Hiszem, ha látom!
A hit az a kinyújtott kéz, amivel elfogadom Isten ajándékát. Bátran, bizalommal! Ámen!
Rácz Ervin,
Erdőd