Kezdőlap / Napi Ige / 2012. június 9.

2012. június 9.

„Elvevék azért az ő örökségöket Józsefnek fiai: Manassé és Efraim … De ki nem űzék a Kananeust, aki lakik vala Gézerben” Józs 16,4.

Elvették a jussukat. A jól megérdemelt örökséget.

Akkor, amikor a 12 törzs a honfoglalást követően felosztja az országot, Lévi törzse nem kapott örökséget, mivel papi szolgálatot végeznek, azaz „az Úr az ő örökségük”. Helyette mintegy József gyermekeit választja Jákób sajátjainak, és tagolja be őket is az örökségbe.

Noha nem érdemelték meg, örökséget kaptak, éppen úgy, mint az arra jogosultak.

Kedves, testvérem, Jézus Krisztusban mi is örökséget kapunk, bár nem érdemeljük meg. Örök élet örökösei lehetünk, mindezt Jézus érdeméért. Isten téged is „örökbe fogad”, hogy legyen családod, mennyei családod, ebben a sokszor idegen világban. Mindenki, aki úgy érzi, sehová sem tartozik, most Isten gyermeke lehet, és mint gyermekek, örökösök, örökösei Istennek, örököstársai a Krisztusnak.

A másik érdekes dolog, hogy Jákób, mikor megáldja József, az elveszettnek, halottnak hitt fiú gyermekeit, akkor Efraimot Manassé elé helyezi méltóságban és áldásban, noha épp fordítva kellett volna, a nagyobb vigye az áldást. De Jákób maga is ekképp jutott hozzá az atyai áldáshoz.

Minket is Isten Jézus Krisztusban kiemel e világ többi kallódó embere közül, mindezt teszi akkor, amikor kiválaszt az Ő seregébe, az Egyházba, mint örök életre elhívottak közösségébe.

Végül pedig az utolsó lényeges momentuma a leírásnak, amikor ez a fejezet arról tesz bizonyságot, hogy Efraim törzse nem űzte ki maga közül a kananeusokat, mint ahogyan kellett volna. Ezért beteljesedett rajtuk Isten szava, ezek válnak számukra vesztükké.

Mi is sok mindent meghagyunk életünkben, amiket pedig ki kellett volna már rég irtani. Jézus minket megváltott, mégis nem tudunk teljesen szakítani a múlttal, világiassággal, ezért ezek nekünk is vesztünkre lesznek, amikor életünk adott szakaszában a rosszra visznek majd.

E mai ige tanulsága tehát a kettős pozitív üzenet mellett megfogalmazódó figyelmeztetés: az új élet feltétele a régivel való teljes szakítás. Hadd merjük mi is meglépni ezt, mint akik egyet cselekszünk: „azokat, amelyek hátam mögött vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, amelyek előttem vannak, nékik dőlvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára” (Fil 3,14.)

Kürti Tamás,

Szatmárgörbed – Aranyosmeggyes

 

Szóljon hozzá