Kezdőlap / Napi Ige / 2011. május 10.

2011. május 10.

38. zsoltár, 1. v. Dávid zsoltára emlékeztetõül.

A 38. zsoltár egy különleges lelkiállapotban lévő ember kiáltását írja le. Dávid  szívében felismeri azt, hogy a hosszan felsorolt nyomorúságból csak egyedül  Isten lehet az, aki őt kimenekítheti. Dávidnak ezért emlékeznie kell. Mit is  jelent ez az “emlékeztetőül” kifejezés már rögtön a zsoltár elején? Kedves testvérem azt, hogy Isten népének sohasem szabad elfelejtenie Isten tettét, cselekedetét, gondviselését, amiket a mindennapokban hitvallásként kell nekünk is mondanunk. Mindezeket megelőzően ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk Isten és felebarátaink ellen elkövetett bűneinkről, mert ez a számadás, vonalhúzás
mutatja meg, hogy milyen is tulajdonképpen a mi életünk, mit tartalmaz szívünk, gondolatunk. Miért kell Dávidnak mindezekre emlékeznie? Miért akarja az Ige ugyanakkor, hogy mi is a mai napon emlékezzünk? Azért, mert szüntelenül megrontjuk a vele való kapcsolatot, melynek súlyos következményei vannak: békétlenség, háború, szeretetkiégés. Olvasva a zsoltár verseit ráébredhetünk,
hogy kicsoda az ember valójában. Nem kérdés, hogy ebben a helyzetben gyógyulásra van szükségünk, mert “megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim…”(38:6). Dávid kitől
kaphatja ezt a gyógyulást? “benned reménykedem…” (38:16) Felszínre tör mindaz, ami a szív mélyén volt, a reménység az Úrban. Egyedül Krisztus lehet a mi reménységünk, aki annyira szeretett minket, hogy meghalt érettünk. Találjuk meg ma benne a gyógyulást, az élet egyensúlyát!

Ilonczai Zsombor,

Száraberek

 

Szóljon hozzá