Kezdőlap / Napi Ige / 2011. február 2.

2011. február 2.

3 Móz. 26: 1-39

“Az én szombatjaimat megtartsátok, és az én szenthelyemet tiszteljétek. Én vagyok az Úr.” (2)

A 26. fejezet arról tanít, hogy Isten áldással jutalmazza a szófogadókat, és átokkal bünteti a szófogadatlanokat. Isten áldást akar árasztani a világba. Ő maga az áldás forrása. Az átok tőle idegen, számára utálatos dolog, mert Ő maga az áldás.
Az Ő áldásának azonban vannak bizonyos feltételei. A 26. fejezetben sok ilyen áldásfeltételről olvashatunk, a 2. vers kettőt említ.
I.
„Az én szombatjaimat megtartsátok” – parancsolja Isten. A szombat a hetedik napot, a nyugalomnapot jelenti. A Bibliában szombatról olvasunk, mi keresztyének viszont Jézus Krisztus feltámadásának napját, a vasárnapot ünnepeljük nyugalomnapként. De vajon tényleg nyugalomnap minden vasárnapunk. Nem érezzük sokszor úgy, hogy ugyanolyan zsúfolt és fárasztó, mint bármelyik hétköznapunk? Nem szoktunk sokszor vasárnap is dolgozni, fáradozni, sokszor olyan dolgok végzésére vállalkozni, amit máskorra is halaszthatunk. Ne csodálkozz, ha már hét elején fáradtnak és kedvtelennek érzed magad, ha életedből hiányzik az a pihenés, lazítás, amit a nyugalomnap megtartása biztosít testileg, szellemileg és lelkileg egyaránt.
II.
Az Ige arra is megtanít, hogy a nyugalomnapot nem csak megtartani, de megszentelni is kell: „az én szenthelyemet tiszteljétek”. Istennek nem csak annyit kér, hogy vasárnap ne dolgozz semmit. Ezt a törvény által biztosított szabad szombatokon is megteheted. Az Ige nem pihenőnapról, hanem nyugalomnapról beszél. Nem töltheted a teljes vasárnapodat tévézéssel, alvással, horgászással, kirándulással stb. tisztelned kell a szenthelyet, vagyis a templomot. Az Ige és imádság hajlékában lelkileg is megpihenhetsz, új erőt meríthetsz, mellyel sokkal könnyebben fogod megvívni az előtted álló hétköznapok küzdelmeit. Ámen

Máthé Róbert

Patóháza

Szóljon hozzá