Kezdőlap / Napi Ige / 2011 február 16.

2011 február 16.

„egy rendtartástok legyen néktek” 4Móz 9,14

Isteni parancs hangzik el a nép felé: ünnepeljék meg a Páskát, emlékezzenek a szabadulásra. Mekkora izgalom foghatta el a népet, amikor a pusztában – ma azt mondanánk a semmi közepén – kellett megkészíteni és elfogyasztani azt a vacsorát, mely más, mint a többi, lehet szegényesebb valamivel, lehet a füvek miatt keserű, mégis arra kell emlékezniük: Isten készítette!

Ma is sokszor megtörténik velünk, hogy valamilyen törvényt nem értünk, nem vagyunk tisztában az alkalmazásával. Ismerjük, mi következik ilyenkor: sűrű levelezések, harag, dac. Mit tesz Mózes, amikor az ünneplés körül kérdések merülnek fel: „És monda nékik Mózes: Legyetek veszteg, míglen megértem: mit parancsol az Úr ti felőletek?” A nép, a kiszabadítottak tisztátalanná vált tagjairól van szó: halottat érintettek, hogyan ünnepelhetnének? Isten elé viszi ügyüket.

És érkezik a csodálatos isteni érzékenységről tanúskodó felelet: ők is ünnepelhetnek. Ők se maradjanak ki a Páskából. És ezek az emberek, mint a kereszten Jézus Krisztus mellett függő lator, akkor értik meg és érzik át, mit jelent a Páska: nem csak egy szabadulásra való emlékezés, amit az eljövendő generációk talán elfelednek. Az ünnep azt jelenti: Isten mindenkor megszabadít; amikor képtelenné válok arra, hogy hozzá közeledjem, akkor is közel jön hozzám. Hozza a vacsorát nekem is, ugyanúgy, mint annak, aki nem tisztátalan, aki nincs korlátok közé zárva.

Az Úr Isten így tud integrálni. És ez nem egyszerűen csak annyi, ami felé országunk vágyik – a határok elmosódása, légiesítése. Az Ő integrációja azt jelenti: átölel. Tudjuk követni az Ő példáját?  Ámen

Varga Botond lkp.

Szóljon hozzá