,,Ezután városról városra és faluról falura járt, és hirdette az Isten országának evangéliumát. Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket gonosz lelkektől szabadított meg, és betegségekből gyógyított meg: Mária, akit Magdalainak neveztek, akiből hét ördög ment ki,Johanna, Kúzának, Heródes egyik főemberének felesége, és Zsuzsanna, de sok más asszony is, akik vagyonukból támogatták őket” – (Lukács 8,1-3)
Amikor a bibliai történeteket olvassuk, általában megelevenedik előttünk egy kép. E történet kapcsán is látjuk lelki szemeinkkel, hogy Jézus elől jár, mint igazi Mester, és tanítja a tanítványokat. A csapat élén járva mondja a tartalmas példázatokat, és pár lépés távolságra, ott vannak a tanítványok is, akiket elhívott és kiválasztott az emberek közül.
De a mára kijelölt igerész másokra is felhívja a figyelmünket. Lássuk a tanítványokat, a megemlített nőket, de lássuk magunkat is ott a világ Megváltója mellett, mert Ő mindenkivel közösséget akar vállalni. Ő egy közösséget vállaló király, nem egy távolságtartó, vagy távoli Isten, akivel nem lehet kapcsolatba lépni, hanem olyan, aki az akkori kor megvetettjeivel, betegjeivel is vállalja a közösséget, mert őket is fel akarja használni.
Mi is eshetünk abba a hibába, hogy a lelki megpróbáltatások vagy a lelki mélységek miatt, azt mondjuk, hogy bűnösök és nyomorult emberek vagyunk, és minket már az Isten nem tud felhasználni. Szinte megfeledkezünk arról, hogy ez az ige arról beszél, hogy Jézusnál semmi sem lehetetlen. A legveszélyesebb és legkritikusabb élethelyzetektől is meg tud minket menteni, ha keressük, hívjuk és követjük őt.
Ne felejtsük el, az ő drága teremtményei vagyunk, és ő minket is fel akar használni. Kövessük és engedjük, hogy minket is felhasználjon az Ő drága munkájában! Ámen!
Maior Erneszt Dániel,
Szamos-negyed