,,Akkor Péter odament hozzá, és ezt kérdezte tőle: Uram, hányszor kell megbocsátanom az ellenem vétkező testvéremnek? Még hétszer is? Jézus így válaszolt: Mondom neked, nemhogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is. Ezért hasonló a mennyek országa ahhoz a királyhoz, aki el akarta számoltatni a szolgáit.” – (Máté 18, 21-23)
Jézus tanítványaival és a hívekkel folytatott beszélgetésének témája gyakran volt a megbocsátás. Ilyen alkalom kapcsán kérdezhette Péter: “Uram, hányszor kell megbocsátanom az ellenem vétkező testvéremnek?” Jézus egészen világosan válaszolt, de úgy látszik, hogy Ő e kérdésnek nagyobb fontosságot tulajdonított, semhogy egy-két szóval elintézettnek tekintse, és így a következőkben részletesebben kitér rá. A királyról szóló példázatot magunkra vonatkozóan kell értelmeznünk. A példázatban szereplő király a Mennyei Atya, az adós ezzel szemben az ember. A legfurcsább az egész történetben az adósság teljes elengedése, más szóval élve a megbocsátás. Isten szemszögéből nézve minden ember bűnös vagyis adós, de ennek tudatos beismerése egyáltalán nem tulajdonsága az embernek. Isten akkor engedi el adósságunkat, ha áthatotta szívünket a bűn beismerése, ha felismertük, hogy mi mérhetetlen adósai vagyunk Istennek, és akkor bocsánatot nyerhetünk. Isten ekkor teljes szívből megbocsát, elengedi a nagy adósságot, nem csupán egy részét, az egészet és soha többé meg nem emlékszik. Ámen.
Ilonczai Zsombor,
Szatmár-Kültelek