„A százados pedig és akik vele őrizték Jézust, látva a földrengést és a történteket, igen megrémültek, és azt mondták: Valóban Isten Fia volt ez!” – (Máté 27, 57)
A golgotai kereszt teljesen lezár egy régi világot. Izráel hivatalosai istenkáromlókká lettek, a tanítványok megfutamodtak és az első hitvallást is egy pogány százados mondta ki. Valami végérvényesen lezárult, s valami megállíthatatlanul elkezdődött. Isten új szövetséget kötött az emberrel, amelyben már nem az volt az alap, hogy ki milyen néphez tartozik, hanem az, hogy ki követi Krisztust.
Beszédes, hogy Jézus kereszthalála után egy pogány százados és a római katonák tettek hitvallást először. Hol voltak a vallásos zsidók, akik a messiási váradalomban nevelkedtek? Hát nem érezték, ahogy a föld megrendült és a sziklák megrepedtek? Azt gondolom, hogy nem igazán figyeltek fel ezekre a jelekre, mert elvakította őket a gyűlölet. Jól vigyázzunk mi is, hogy mennyire engedjük eluralkodni magunkban a negatív indulatokat és gondolatokat, mert egy adott ponton túl azt sem vesszük észre az életünkben, ami egy idegennek nyilvánvaló.
Amikor Jézus meghalt, nemcsak a föld rendült meg, hanem a katonák és a százados is. A jelek láttán rémület fogta el őket, majd ez vezetett ahhoz, hogy kimondják: „Valóban Isten Fia volt ez”. Az Úr ma is adja a jeleket, amelyek olykor minket is megrémítenek. Ezek láttán ne essünk pánikba, ne aggodalmaskodjunk, hanem tegyünk vallást a hitünkről, és bízzuk életünk a Mindenhatóra! Ámen!
Erdei-Árva István Béla,
Szamoskóród