,,Mikor pedig Jézus a galileai tenger mellett ját, látott két testvért, Simont, akit Péternek neveznek, és Andrást az ő testvérét, amint a tengerbe hálót vetnek; mert halászok voltak. És monda nékik: Kövessetek engem, és azt művelem, hogy embereket halásszatok. Azok pedig azonnal otthagyván a hálókat, követék őt. És onnan tovább menve, látott más két testvért, Jakabot a Zebedeus fiát, és Jánost a testvérét, amint a hajóban atyjukkal Zebedeussal a hálóikat kötözgetik vala; és hívá őket. Azok pedig azonnal otthagyván a hajót és atyjukat, követék őt” – (Máté 4,18-22)
Két elhívástörténet áll előttünk. Péter és András, valamint János és Jakab hallják meg Jézus hívó szavát s követik a Mestert. Mind a két esetben testvérekről van szó, mind a két esetben halászokról van szó. Nem csak rokonok, nem csak közösség de bizonyos szempontból konkurenciát is jelent egyik testvér a másikra, egyik halász különítmény a másikra.
Van bennük közös s vannak ellentétek is. Jézusban az ellentétek elsimulhatnak s mind testvérek lehetnek s lehet közös a cél, a fejlődés: „váljunk emberhalászokká!”
Ma téged keres! Nem lehet kifogás, hogy nincs idő, hogy túl elfoglalt vagy hogy dolgozol vagy épp készülsz a nagy fogásra. A történetünk mindkét testvérpárja is elfoglalt volt. Munkát végeznek, egyik pár éppen halászik a másik pedig készül a halászatra. A család s a felelősség se tarthat vissza! Zebedeut fiai faképnél hagyják, gondolom nem örült az öreg…
Fontos látni, hogy az első lépést Jézus teszi meg! Akit ő hív az nem engedi el a füle mellett, az ott hagy csapot-papot s követi Jézust. Az talán még fontosabb, hogy Jézus nem elküldeni akar valakit a maga nevében, téged sem, hanem vele megy, veled marad végig. Ha téged is hív nem mondhatsz nemet, s ne félj ő veled van (lesz) minden napon a világ végezetéig… Ámen.
Jobb Domokos,
Ombod