,,Moábnak minden házpadján és utcáján siralom lészen, mert összetörtem Moábot, mint az edényt. mely semmirekellő, azt mondja az Úr.” – (Jer 48,38)
Isten hatalma az egész földre, az egész univerzumra kiterjed. Annak ellenére, hogy Moáb hivatalosan nem tartozik Izráelhez, a történelem folyamán a választott nép sokat találkozott és harcolt ezzel a néppel. A honfoglalás idején ez a közösség nem engedte át területén a választott népet, ezért a moábi nem tartozott az izraeli közösséghez. Többször legyőzték, be is kebelezték, de mindig ragaszkodott önálló lenni. Egy ideig elfogadta az élő Istent, de hamarosan el is fordult tőle, amely nem marad következmények nélkül.
Jeremiás próféta ennek a közösségnek is látja sorsát: mivel eltávolodott az élő Istentől, az asszírok martalékává lesz. Isten szerető, megbocsátó, kegyelmes, késedelmes a haragra, de türelme nem végtelen. Ahogy a mindennapi életben sem lehet megengedni mindent, nála is van egy határ, aki azt átlépi, lássa a következményeket, számoljon azokkal. Nézzen önmagába és ébredjen rá, hogy vétkezett.
Az ember nehezen hajlik meg, mindig a kibúvót keresi, menekül bűneivel együtt az élő Isten elől, de Isten egyszer úgyis megtalálja.
Istenem, érzem,
nehéz a bűnnek terhe,
Krisztust kérem:
törje össze
a kevélységet bennem. Ámen.
Fodor Lajos