„És bár átkozottak voltatok a népek között, Júda háza és Izráel háza, én megsegítlek benneteket, és áldottak lesztek. Ne féljetek, legyetek erősek!”- (Zakariás 8,13)
Átkozottból áldottá lenni – felüdülést jelent annak számára, aki azt gondolta: „ebből már semmi jó nem alakul ki”, aki azt hitte, hogy élete történéseiben jót már nem él át, nem tapasztal meg. Átkozottak voltunk, áldottak lettünk – olyan változást jelent, ami meglátszik az emberi életen. Egy minőségi változás, melyet az egyén önerejéből nem tud elérni, hiszen egyedül Isten cselekedheti ezt meg rajtunk. Az átok, a hiábavalóság átka az Isten nélküliség osztályrésze, amely azt jelenti az ige szerint, hogy nem ér semmit, amit keresünk, amit elérünk, nem vagyunk biztonságban, ellenségeskedés támad közöttünk. Mind olyan helyzetek és állapotok, amelyből mindannyian kikívánkozunk. Ebből az állapotból akar kiemelni Isten. Így jutunk el az ítélettől a kegyelemhez. Isten célja mindig ez. Krisztusban áldást nyerünk mindannyian.
Kala Noémi Katalin,
Tamásváralja